A bizarr megjelenés ugyanakkor tudományosan könnyen magyarázható, és a kötött tengelyforgáshoz van köze.
Kötött tengelyforgásnak azt nevezzük, amikor egy égitest tengelyforgásának időtartama pontosan megegyezik a keringési idejével, így mindig ugyanazt az oldalát mutatja az anyabolygója vagy csillaga felé. A Hold például kötött tengelyforgású, ezért is látjuk innen a Földről mindig ugyanazt az arcát.
A Föld azonban nem ilyen, ezért váltják egymást a nappalok és az éjszakák. Vannak ugyanakkor olyan bolygók, amiknek a tengelyforgása kötött, emiatt egyik oldalukon örök nappal, a másikon örök éjszaka uralkodik.
Ez a két oldal kinézetben is drasztikusan különbözhet, attól függően, a planéta milyen közel van a csillagához.
Ha a távolság kicsi, a nappali oldalon száraz sivatag terpeszkedik, mert a víz a hatalmas sugárzás miatt elpárolog, ellenben a sötétség birodalmában óriási jégtakaró boríthatja a felszínt, gyűrűszerű struktúrát hozva létre. Ilyen jellegű bolygót ábrázol az alábbi illusztráció.
2013-ban egy, az Astrobiology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány azt vázolta, hogy a gyűrű területén olyan feltételek lehetnek, amik kedveznek az élet megjelenésének. A hipotézis alapján ebben az "alkonyzónában" a gleccserek megolvadnak, és folyékony vízzel árasztják el a felszínt.
A "forró szemgolyó" mellett létezhetnek "hideg szemgolyók", amik jóval távolabb keringenek az anyacsillagtól.
Ezeknél szintén van egy jég borította éjszakai oldal, ám a nappali térfélen nem sivatag, hanem óriási óceán húzódhat, ami szintén otthont kínálhat bizonyos életformáknak.
A forró szemgolyók és hideg szemgolyók extrém példák, de minden olyan bolygó, aminek a tengelyforgása kötött, nagyon más arcát mutatja a nappali és éjszakai oldalán"
– írta Sean Raymond csillagász, aki szerint számos ilyen fura planéta létezhet a világegyetemben.