A kutatók sem számítottak arra, amit a dzsungel mélyén találtak
![](https://cdn.origo.hu/2023/12/YSZQWB0WTzzqewb88n6YBvl8fGgvcVHocRX1TdykaFE/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2IzNzFjYmJhMDU4MjQxNDZiZTRmNzZiYWJhODE2NTNj.webp)
Aguada Fenix környékének egyes részein ma szarvasmarha-tenyésztés folyik, más részeit erdők borítják.
Inomata szerint a környéken élők feltehetően a naptári ciklusokhoz kapcsolódóan alkalmanként gyűlhettek össze. A szertartásokban az utak mentén és a négyszögletű téren belüli körmeneteknek is szerepe lehetett. A tér közepére szimbolikus tárgyakat, például jádefejszéket helyeztek el.
A maja kultúra, melynek virágkorát a 200-800 körüli korszakra teszik, fejlett írásbeliségéről, matematikai és csillagászati tudásáról híres.
A kutatók szerint az új felfedezés hozzájárul a maja civilizáció továbbra is homályba vesző eredetének megfejtéséhez.
A kutatók egy jellegzetes vonását is azonosították az építménynek: egy nyugati dombból és egy keleti platformból áll. A régészek szerint ez a felosztás csillagászati megfigyelésekhez kapcsolódhatott: a nyugati dombról a nyári és téli időszakban a napfelkeltét lehetett megfigyelni.
A lézeres technológiával a régészcsoport már korábban is felfedezett egy i.e. 950-ből származó építményt a Ceibal maja régészeti helyszínen, Guatemalában, amelyet akkor a legősibb maja építménynek tartottak.
(MTI/Reuters/Kyodo/dpa)