A Yellowstone Nemzeti Park festői gejzírjei és szivárványszínű, forró vízforrásai alatt a Föld egyik legpusztítóbb vulkánja rejlik.
Az úgynevezett Yellowstone szupervulkán az elmúlt 16 millió évben legalább tízszer kitört és véglegesen megváltoztatta Észak-Amerika földrajzát és a globális klímát, miközben a világ szános pontjára hamufelhőt bocsátott.
A brit Leicesteri Egyetem munkatársa és kollégái most két, eddig ismeretlen múltbéli kitörés nyomaira bukkantak, amely váratlan tendenciára derített fényt.
Az egyik közülük a Yellowstone-i szupervulkán valaha volt legnagyobb kitörése lehetett. Jó hír viszont, hogy a Geology tudományos folyóiratban publikált tanulmány arról számol be, hogy
a kirajzolódó trend szerint a vulkán ereje végre fokozatosan csökken.
A tudósok erre az eredményre park számos pontján feltörő vulkanikus kőzetek széles spektrumának elemzésével jutottak.
A felfedezéseink arra utalnak, hogy az évmilliók során a Yellowstone szupervulkán kitöréseinek ereje a harmadára csökkent
– mondta Thomas Knott vezető tanulmány szerzője, az angliai Leicesteri Egyetem vulkanológusa a LiveScience online tudományos portálnak. – Ez nagyon jelentős visszaesésnek számít.
A tanulmány szerzői szerint ez az új felfedezés átírhatja a Yellowstone szupervulkán ősi történelmét.
A Yellowstone szupervulkán egy rejtélyes forró pont a Föld köpenyében, amely a nemzeti park 4000 négyzetkilométeres területén terül el. Míg a hatalmas hőforrás manapság a park egyik legjellegzetesebb látványosságait, például annak az híres gejzírjeit táplálja, a legfrissebb kutatások szerint nem volt mindig itt.
A Föld folyamatosan mozgó tektonikus lemezei az elmúlt 17 millió évben többször is elmozdították a szupervulkán pontos helyét, amely ez idő alatt a bolygó geológiai sorsát átformáló szuperkitöréseket produkált.
Ezek a maximális 8-as értéket érték el a vulkánkitörések erősségét rangsoroló Vulkánrobbanási Index-skálán (VEI), amelyek rengeteg, mintegy ezer köbméternyi anyagot röpítettek a levegőbe.
A legutóbbi Yellowstone szuperkitörés 630 ezer évvel ezelőtt történt a parkban, amely meghatározta a terület modern geográfiai jellegzetességeit
– magyarázta Thomas Knott. – A vizsgálati nyomok egy másik, 2,1 millió évvel ezelőtti kitörésre is utalnak.
A kutatók legalább négy további szupervulkán kitörést is rögzítettek az elmúlt 12 millió évből, de ezek története egyelőre homályos.
Az új tanulmányban a szakemberek ezt a rejtélyt újszerű módszerekkel próbálták megoldani, így azonosítva az egymást követő szuperkitörési eseményeket. Kiderült, hogy a vulkáni lerakódások két, hatalmas szuperkitörés során alakultak ki: az egyik 9 millió éve történt, míg a második 8,72 millió évvel ezelőtt.
Ez utóbbi körülbelül egy 23 ezer négyzetkilométeres területet érintett.
Így ez minden idők öt legnagyobb kitörésének az egyike.