Idegen objektum hatolt a csillagrendszerbe

A Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, magyar csillagászok részvételével.

A kutatók eredményeit bemutató publikáció csütörtökön jelent meg a Nature Astronomy című szakfolyóiratban - közölte az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK).

A kutatásban az ELKH CSFK részéről Ábrahám Péter, Lei Chen és Kóspál Ágnes vettek részt. A csillagászok három nagyteljesítményű távcsővel és rádióantenna-rendszerrel készítettek képeket a Nagy Kutya csillagkép egyik fiatal csillagáról, mely a téli estéken Magyarországról is jól megfigyelhető.

Mint a beszámolóban olvasható, a képek arra utalnak, hogy a rendszerben található csillagkörüli por- és gázkorongot külső behatás érte.

A felvételeken látható elnyúlt anyaghidak szerkezete azt sugallja, hogy egy, a Z CMa csillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest zavarhatta meg a korong egyébként homogén szerkezetét. A nyúlványok formája és iránya hozzásegítette a kutatókat ahhoz, hogy beazonosítsák a "behatolót". Numerikus modellezéssel megmutatták, hogy a képeken újonnan felfedezett halvány pontforrás és a Z CMa korongjának gravitációs kölcsönhatása megmagyarázza a megfigyelt anyaghidakat.

Egy idegen égitest elrepülése a csillag közelében izgalmas kérdéseket vet fel a fiatal csillagok fejlődése és a korongjukban születő bolygók sorsára vonatkozóan.

Az elméletek alapján már korábban megjósolták a jelenséget, a Z CMa azon nagyon ritka esetek egyike, amikor ezt sikerült is megfigyelni" - emelik ki a közleményben, hozzátéve, hogy a Z CMa kettőscsillagrendszer egyik izgalmas jellegzetessége, hogy mindkét csillaga időről időre váratlan nagymértékű kifényesedést mutat.

Forrás: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), B. Saxton (NRAO/AUI/NSF

"Az, hogy egy fiatal csillagrendszerhez egy külső égitest nagyon közel halad el, magyarázhatja a kifényesedéseket. A gravitációs kölcsönhatás következtében ugyanis a korong anyagának egy része rövid idő alatt a csillagembrióra hullik, akár százszorosára növelve annak fényességét és befolyásolva a keletkező bolygócsírák fejlődését" - magyarázza Kóspál Ágnes, a publikáció egyik társszerzője.

A Tejútrendszerben levő fiatal csillagrendszerek keletkezésének és fejlődésének megismerése megnyitja az utat a saját naprendszerünk őstörténetének jobb megértése felé. A Z CMa-hoz hasonló vizsgálatok segíthetnek feltárni a korai naprendszer történetét, amelynek közvetlen emlékei már rég eltűntek"

- mutat rá Ruobing Dong, a kanadai University of Victoria csillagásza, a közlemény vezető kutatója.

A 8,2 méter átmérőjű Subaru optikai teleszkóp Hawaiiban található, a Jansky Very Large Array rádiótávcső-hálózat az USA-ban, az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) pedig Chilében működik.

A CSFK egyik kiemelt kutatási területe a csillagok és bolygóik keletkezésének vizsgálata. A közlemény szerint a Z CMa tanulmányozásával a magyar kutatók jelentősen hozzájárultak mind az ALMA antennarendszer méréseinek előkészítéséhez, mind pedig a csillagrendszer távolságának meghatározásához.