A tél, a hó, a gyönyörű pályák sokakat síelésre csábítanak, amely sport – körültekintően végezve - nem csak egészséges, de biztonságos is. Mindazonáltal egy korábbi svéd kutatás azt bizonyította, hogy a nem megfelelő fizikai felkészülés, a magaslati viszonyokkal és hideg idővel kombinálva szívinfarktushoz is vezethet, különösen a téli sí-vakációk első napjaiban.
A kutatók 110 olyan személy adatait vizsgálták, akik szívinfarktust kaptak az osztrák Alpokban töltött síelésük alatt 2006 és 2010 közt. Ők valamennyien túlélők voltak, akik kitöltöttek egy részletes kérdőívet, amelyből a következő adatok derültek ki:
- A szívinfarktusok 56%-a a síelés első 2 napján következett be, 39% az érkezés napján.
- A személyek 20%-a már korábban is tapasztalt szív-érrendszeri tüneteket, és 10-ből 7-nek olyan szív-érrendszeri rizikófaktorok voltak jelen az életében, mint magas vérnyomás, magas koleszterinszint, vagy dohányzás.
- A szívinfarktust átélők fele az fizikai aktivitás első órájában szenvedte el az eseményt.
- A betegek több, mint fele nem készült fel megfelelő edzéssel a síelésre. A megfelelő felkészülést úgy határozták meg, hogy a megszokottnál jóval nagyobb fizikai igénybevételt jelentő síelés előtti hetekben legalább heti két óra fizikai aktivitást szükséges végezni.
Korábbi kutatások azt is igazolták, hogy a hideg önmagában is rizikófaktora a szívinfarktusnak. A magasság pedig nem önmagában jelent kockázati tényezőt, de csatlakozik a már meglévő kockázatokhoz. Mindez persze nem jelenti azt, hogy önmagában a téli sportolás veszélyes lenne, de mindenképpen felhívja a figyelmet a felkészülés jelentőségére. Ez pedig nem csak a téli sportolás előtti rendszeres edzést jelenti, de a megfelelő, réteges öltözet beszerzését, és azt is, hogy ha valaki kifejezetten magasan fekvő sípályát választ, várjon egy napot a nagyobb siklásokkal és a komolyabb fizikai megterhelésekkel. Szívbetegeknek pedig kifejezetten érdemes az orvosuk tanácsát kikérni az aklimatizálódáshoz.
- A szív-érrendszeri betegeknek tisztában kell lenniük a kihűlés veszélyeivel is, amit nem csak az alacsony hőmérséklet, de az erős szél, a hó és az eső szintén kiválthat – mondja Sztancsik doktornő. - A hypothermia jelei lehetnek a hideg tapintatú bőr, a kezdeti remegés abbamaradása, a gyengeség, a koordináció hiánya, a zavartság, a légzés és a szívverés lassulása, szabálytalanná válása, a kómás állapot. Ilyen szempontból a szívbetegek és az idősebbek a legveszélyeztetettebbek. Ugyanis ahogy öregszünk, a testünk egyre nehezebben tartja fenn a normál hőmérsékletet, viszont egyre kevésbé érzékeny a hidegre – ez a kettős rizikó fenyegeti az időseket a kihűlés tekintetében. A szívkoszorúér betegséggel élők a hidegben gyakran tapasztalhatnak enyhébb-erősebb mellkasi fájdalmakat is, ilyenkor mindenképpen fontos a meleg, biztonságos helyen történő pihenés.
- Télen, különösen nagyobb megerőltetések előtt, síelésre készülvén az ismert szívbetegek jól teszik, ha részt vesznek egy kardiológiai kivizsgáláson, akár tünet nélkül is. Ilyenkor kiderülhet, érte-e valamilyen további károsodást a szív-érrendszert a kiinduló állapothoz képest, megfigyelhetjük, változott-e a terhelhetőség és az eredményeknek megfelelően szükség esetén módosíthatjuk a kezelést. Ezen kívül a páciensek akár mozgásterápiás felmérésen, tanácsadáson is részt vehetnek, hogy igazán biztonságosan vághassanak bele a nagyon várt téli sportok űzésébe – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Azoknak pedig, akik több szív-érrendszeri rizikófaktorral élnek, szintén ajánlatos a kardiológiai vizsgálat, hiszen a nem ismert és így nem kezelt szívbetegségek csak tovább növelik a meglévő kockázatokat.
(Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu))