A kutatók az analízisüket a Woodland Trust által fenntartott Nature' Calendár-ból származó 406 növényfaj több mint 400.000 megfigyelésére alapozták és összehasonlították az első virágzási dátumokat az instrumentális hőmérséklet mérésekkel. Azt találták, hogy az átlagos első virágzás dátuma 1987-től2019-ig egy hónappal korábbi, mint az átlagos első virágzás dátuma 1753-1986-ig. Ugyanez a periódus egybevág a humán aktivitás által okozott gyorsuló globális felmelegedéssel. Az eredményeket a Proceedings of the Royal Society B. biológiai kutató folyóiratban közölték.
Míg az első tavaszi virágok mindig szívesen látottak, a korábbi virágzásnak konzekvenciái lehetnek az Egyesült Királyság ökoszisztémájára és mezőgazdaságára.
Más fajok, amik szinkronizálják a vándorlásukat vagy hibernálásukat virág és növények nélkül maradhatnak, amiktől függenek - az ökológiai eltérés nevű jelenség - amely biodiverzitás veszteséghez vezethet, ha a populációk nem tudnak elég gyorsan adaptálódni.
A változásnak a farmerekre és a kertészekre is nézve is következményekkel bírhatnak. A gyümölcsfák például korán virágzanak enyhe telet követően, az egész termés elpusztulhat, ha a virágokat kései fagy éri. Míg a klímaváltozás hatásait az extrém időjárási eseményeken és a növekvő klíma variabilitáson keresztül láthatjuk, az ökoszisztémát sújtó hosszútávú hatások finomabbak és ezért nehéz felismerni és kvantálni.
„Környezeti adatbázisok széles skáláját tudjuk használni hogy lássuk, a klímaváltozás hogyan hat a különböző fajokra, de a legtöbb feljegyzésünk amink van csak egy, vagy egy maroknyi fajt tekint egy viszonylag kis területen. Hogy igazán megértsük a klímaváltozás mit tesz a világunkkal, sokkal nagyobb adatbázisokra van szükségünk, ami egész ökoszisztémát vizsgál egy hosszú időszak alatt." – mondta Ulf Büntgen a Cambridge Egyetem geográfusa, a tanulmány vezető szerzője.
Az Egyesült Királyságnak van egy ilyen adatbázisa: a 18. századtól, szezonális változások megfigyelésit jegyezték fel tudósok, természettudósok, amatőr és professzionális kertészek, valamint szervezetek, mint például a Királyi Meteorológiai Társaság (Royal Meteorological Society). 2.000-ben, a Woodland Trust összefogott az Ökológiai és Hidrológiai Központtal (Centre for Ecology & Hydrology ) és összehasonlították ezeket a feljegyzéseket 1736-ra visszamenőleg jelenleg körülbelül 3.5 millió feljegyzéssel bíró Nature's Calendar- ral.
„Bárki az Egyesült Királyságban beadhat feljegyzést a Nature's Calendar-nak, ha naplóba vezeti megfigyeléseit a növényekről és vadvilágról. Ez egy hihetetlenül gazdag és változatos adatforrás, és a hőmérsékleti feljegyzések mellett, használni tudjuk, hogy kvantáljuk hogyan hat a klímaváltozás a különféle ökoszisztéma komponensek működésére Egyesült Királyság szerte." – mondta Büntgen.
A jelenlegi tanulmányhoz a kutatók több mint 400.000 feljegyzést használtak a Nature's Calendar-ból, hogy tanulmányozzák a változásokat 406 virágzó növényfajban az Egyesült Királyságban, 1753 és 2019 között. A fák, cserjék, gyógynövények és kúszónövények első virágzási dátumának megfigyeléseit használták, a Csatorna-szigetektől Shetlandig és az Észak-Írországtól Suffolkig terjedő helyszíneken. A kutatók különböző módokon osztályozták a megfigyeléseket: helyszín, magasság, szerint, és hogy városi, vagy vidéki területekről származnak. Aztán az első virágzási dátumot összehasonlították a havi klíma feljegyzésekkel. Hogy a megfigyelések számát jobban kiegyenlítsék, a kutatók felosztották a teljes adatbázist a feljegyzésekben 1986-ig, és 1987-től tovább. Az átlag első virágzás előre jött egy teljes hónappal, és erősen korrelál az emelkedő globális hőmérsékletekkel.
„Az eredmények igazán riasztók, a korábbi virágzással társuló ökológiai kockázatok miatt. Amikor a növények túl korán virágzanak, egy kései fagy elpusztíthatja őket – egy jelenség, amit a legtöbb kertész meg fog tapasztalni egy bizonyos ponton. De még nagyobb kockázat az ökológiai eltérés. A növények, rovarok, madarak és más vadvilág együtt fejlődött egy pontig, hogy szinkronizálják a fejlődési szakaszaikat. Egy bizonyos növény virágzik, vonz egy bizonyos rovarfajt, amely vonz egy bizonyos madárfajt, és így tovább.
De ha egy komponens gyorsabban reagál, mint a többiek, kockázatos, hogy kiesnek a szinkronból, amely fajok összeomlásához vezethet, ha nem tudnak elég gyorsan adaptálódni." – mondta Büntgen.
Büntgen azt mondja, hogy ha a globális hőmérsékletek továbbra is a jelenlegi sebességgel emelkednek, a tavasz végül februárban fog kezdődni az Egyesült Királyságban. Azonban sok faj, amitől az erdők, kertek, farmok függnek komoly problémákat tapasztalhat a változás gyorsasága miatt.
„A folyamatos monitorozás szükséges hogy biztosítsuk, hogy jobban megértsük a klímaváltozás konzekvenciáit. Feljegyzésekkel hozzájárulni a Nature's Calendarhoz egy olyan tevékenység, amivel bárki foglalkozhat." – mondta Tim Sparks pofesszor a Cambridge Egyetem zoológusa, a tanulmány társszerzője.
A kutatást részben az Európai Kutatási Tanács (European Research Council), a Fritz és Elisabeth Schweingruber Alapítvány, és a Woodland Trust támogatta.
(Forrás: University of Cambridge)