Értelmetlen tragédiát okozott a szuperhajó: 3500-an haltak meg

A Tora, tora, tora c. filmhez megépítették a Jamato egy részének élethű mását - a fotón ezek a filmes díszletként készült légvédelmi ágyúk láthatók

A Jamato japán hadihajó és a testvérhajója, a Muszasi, a világ legnagyobb csatahajói voltak az 1940-es években. Arra tervezték őket, hogy külön-külön is fel tudják venni a harcot az amerikai csatahajókkal. A szuperhajók építését a legnagyobb titokban tartották. Amikor vízre bocsátották őket, lezárták a kikötőt, az embereknek pedig otthon kellett maradniuk. A Muszasi kisebb cunamit okozott Nagaszakiban, amikor a hajógyári sólyáról becsúszott a vízbe. A hullám elérte az utcákat, de az áradás által elárasztott üzletek tulajdonosait a városban járőröző 2 ezer rendőr visszazavarta az épületekbe, mondván, nincs itt semmi látnivaló. A két csatahajó értelmetlen véget ért, szinte semmilyen szerephez nem jutottak a harcokban. A két szuperhajón összesen több mint 3500 japán tengerész halt meg.

A két szupercsatahajó bevetése

Az 1942. júniusi Midway-i csatában négy korszerű, nagy japán anyahajó elsüllyedt. A japán stratégák ekkor a csatahajókról a repülőgép-hordozókra helyezték a fókuszt, mert egyértelművé vált, hogy az óceáni hadviselés kulcsa a légifölény lett. Semmilyen más eszköz nem volt képes a látóhatáron túl csapást mérni az ellenségre, csak a bombázók és a torpedóbombázók, ezeket pedig vadászoknak kellett megvédeniük a legveszedelmesebb ellenséges hajók, az amerikai repülőgép-hordozók légifedezetétől.

A Muszasi az orr felől nézve - a fedélzet azért domború, hogy nagyobb védelmet adjon a bombák ellen Forrás: Wikipedia

Így a csatahajók támogató szerepet kaptak: a kisebb nehézcirkálókkal, cirkálókkal és rombolókkal együtt nem csak közvetlen védelmet és légvédelmet kellett adniuk az anyahajóknak, de szükség esetén előretolt osztagként magukra kellett vonniuk az amerikai légitámadásokat, hogy közben a hordozók ellenséges bombázásoktól nem kockáztatva, biztonságban és szabadon tevékenykedhessenek. Csakhogy a borzalmas Midway-i veszteségek miatt két évbe telt, amíg nagyjából sikerült újra annyi pilótát kiképezni, hogy a japán flotta a gyakorlatban is kipróbálhassa az új koncepciót.

A Jamato csatahajó Forrás: Creative Commons

Ráadásul a japán hadvezetést aggasztotta a két kolosszus fogyasztása, mert egyre kevesebb kőolaj jutott a haderőnek. Másrészt féltek attól, hogy elsüllyednek a japán nemzet szimbólumai. Ezért a kisebb hajók matrózai a Hotel Jamato gúnynevet adták a szupercsatahajónak, mert 1942 nyara és 1943 májusa között mindössze egyetlen egy napra szedte fel a horgonyait és hajózott ki a Truk-szigeti bázisáról.

Csatába indul a két óriás: a Muszasi végzete

1944. október 20-án a Muszasi és a Jamato is kifutott Brunei-ből, hogy Kurita admirális csatahajóival megtámadja a Leyténél állomásozó amerikai flottát.

A történelem legnagyobb tengeri ütközetében, a Fülöp-szigeteki Leyte-öbölben, összesen 200 ezer katona és tengerész harcolt egymás ellen. A csata majdnem katasztrofális amerikai vereséggel végződött, mert William Halsey admirális, akinek baklövéseiről korábban részletes cikket közöltünk, lépre ment a japánok cselének, és az összes csatahajóját messzire küldte az éppen partra szálló erőktől. Pedig az amerikai tengerészgyalogosok partra szállását éppen neki, Halsey-nak kellett volna védelmeznie a csatahajóival.

A Muszasi nagy sebességgel manőverezik az amerikai légitámadások kivédésére Forrás: Naval Heritage and History Command

Kurita főerejét útközben azonban légitámadások érték. A második támadásban három csatahajó is megsérült, a legrosszabbul a Muszasi járt. Összesen 10 találatot kapott. A csoportosítás hátrahagyta a sérült hajót, amelyet a következő 8 órában négy amerikai repülőgép-hordozó 258 gépe támadott meg. Végül összesen 19 torpedó és 17 bomba találta el, továbbá 18 bomba olyan közel robbant hozzá, hogy ezek is nagyon súlyos kárókat okoztak. A Muszasi végzetesen megsérült, de kiderült, hogy az a sok elárasztható rekesz, amelyről a cikkünk első harmadában olvashattak, valóban hosszú ideig képes volt a víz felszínén tartani a hajót.

Találat éri a Muszasit a Sibuyan-tengeren Forrás: Naval Heritage and History Command

A Muszasi egyre lassabban, egyre inkább merülő orral haladt, de még mindig mozgásképes volt. Inogucsi admirális megpróbálta zátonyra futtatni a közeli szigetnél, de mielőtt partközelbe sikerült volna kerülni, a hajó gépei felmondták a szolgálatot. Az admirális ekkor a kajütjébe ment, többé senki nem látta. A Muszasi 19:30-kor elsüllyedt a Sibuyan-tengeren. A 2399 fős legénységből 1376 embert mentettek ki a kísérő rombolók.

A Jamato részvétele a háborúban

Az osztály névadó hajója 1942-ben állt szolgálatba, és a híres Jamamoto admirális zászlóshajójaként a Midway ellen támadó flottát vezette. Az ütközetben azonban nem vett részt, mert Jamamoto, a hatalmas veszteségek nyomán, még az előtt lefújta a hadműveletet, hogy a nagy csatahajók a sziget közelébe értek volna.

1944-ben jelentősen kiegészítették a légvédelmi fegyverzetét, így a repülőgép-hordozók kíséretére osztották be. 1944 októberében Kurita admirális parancsnoksága alatt a hajó történetében először tevékenyen vett részt egy csatában.

A Tora, tora, tora c. filmhez megépítették a Jamato egy részének élethű mását - a fotón ezek a filmes díszletként készült légvédelmi ágyúk láthatók Forrás: Naval Encyclopedia

Az ütközetben Kurita – talán épp a Muszasi és más csatahajók elvesztése miatt – nem merte vagy nem tudta kihasználni a japánok számára kedvező helyzetet. Így a Jamatónak, bár először tüzelt ellenséges hajókra és részt is vett egy kísérő amerikai anyahajó és egy kis romboló elsüllyesztésében, vissza kellett fordulnia, még mielőtt lemészárolhatta volna a szinte védtelen amerikai szállítóhajókat.

A Jamato tragikus, utolsó bevetéséről a következő oldalon olvashatnak!