Rejtélyes körülmények között halt meg a legsikeresebb szuperkém

Asraf Marván a valóságban és a Netflix filmjében

Asraf Marván, a milliárdos üzletember az egyiptomi politikai elithez tartozott. Nasszer elnök lányát vette feleségül, majd Nasszer utódának, Anvar Szadatnak lett a tanácsadója. Az üzletember az 1960-as évek végén ajánlotta fel a szolgálatait az izraeli titkosszolgálat, a Moszad számára. Marván legfényesebb tette az volt, amikor 1973-ban, 14 órával a jóm kippuri támadás előtt jelezte Izraelnek: ki fog törni a háború. Marvánról az egyiptomi kormány azt állítja, hogy csak cselből szegődött a Moszadhoz, és végig Egyiptomnak kémkedett. A Moszad volt vezetője szerint Marván nem volt kettős ügynök, ezt csak az egyiptomiak találták ki. Miután az üzletember 2007-ben gyanús körülmények között kiesett a londoni lakása ablakán, Kairóban állami temetést rendeztek a tiszteletére. 2022-ben egy volt egyiptomi elhárító tiszt azt nyilatkozta, hogy Marván valóban csak Izraelnek kémkedett, és vélhetően bosszúból ölték meg. A Netflixen futó Angyal című film Asraf Marván életéről szól.

Kiközösítve az elitben

1965-ban egy 20 éves vegyészmérnök-hallgató fiú, aki épp a sorkatonai szolgálatát töltötte, megismerkedett egy 17 éves lánnyal. A fiú nem származott rossz családból, a nagyapja a vallási bíróságok, a saría vezetője volt, az apja pedig a hadsereg egy tábornoka. A lány azonban a legfelsőbb tízezerhez tartozott, az egyiptomi elnök, Gamal Abden-Nasszer gyereke volt. A két fiatal egymásba szeretett, és amikor a lány 18 éves lett, összeházasodtak.

Asraf Marván és Mona Nasszer házasságkötése az izraeli Angyal fedőnevű kém történetének kezdete.

Nasszer elnök gratulál az ifjú párnak 1966-ban Forrás: Haaretz

Az após, Nasszer elnök, aki zsarnokként irányította az országot, és azért indította az 1967-es háborút, hogy mint mondta, „elpusztítsa Izraelt", ellenezte a házasságot. Hozzájárult ugyan, de gyanakodott Marvánra, mert a fiatalember családja nem tartozott a hatalom belső köreihez. Ezért Marván megalázva érezte magát, és a mindennapokat kiközösítettként élte meg a Nasszer-családban. Úgy érezte magát, mint akire szemből mosolyognak, de a háta mögött kinevetik, mert nem olyan magas körökből származik, mint a felesége szülei és rokonai.

Az egyiptomi elnök az unokáját figyeli a családi fotón Forrás: Haaretz

A fiatalember 1968-tól az elnök szárnysegédje mellett dolgozott. Árgus szemmel figyelték a munkáját, és ez is megerősítette abban a hitében, hogy soha nem fogadják majd be. Ugyanebben az évben Mona és Marván Londonba utaztak az újszülött fiukkal. Csak néhány hónapig lehettek távol, mert a költekező életmódjuk és Marván szerencsejáték-szenvedélye miatt Nasszer hazarendelte a párt. Sőt, azt követelte a lányától, hogy váljanak, de hiába.

Ez a rövid idő Londonban elég volt Marvánnak ahhoz, hogy felvegye a kapcsolatot a Moszaddal, az izraeli titkosszolgálattal.

Hogyan lesz valakiből kém?

Uri Bar-Joszef izraeli történész, biztonságpolitikai szakértő, Izrael mentőangyala című könyvében azt írja, hogy Marván nem egy filmbe illő, izgalmas és bonyolult konspirációs eseménysor közepette került kapcsolatba az izraeli titkosszolgálattal, hanem egész egyszerűen odatelefonált a zsidó állam londoni nagykövetségére.

Képkocka az Angyal c. filmből Forrás: Netflix

Marván útja az ikonikus piros telefonfülkéken keresztül vezetett a Moszadhoz. A követség számának kiderítéséhez nem kellett titkosszolgálati képzettség, csak ki kellett nyitni hozzá a londoni telefonkönyvet. Amikor a központ felvette, Marván azt mondta, a Mukhabarattal, a titkosszolgálattal akar beszélni. A telefonos kisasszony tudta, hogy az arab világban a „mukhabarat" szó a titkosrendőrség, hírszerzés és elhárítás gyűjtőneve, a hívást a katonai attaséhoz irányította.

Marván az egyiptomi-szovjet fegyverzeti tárgyalásokról szóló bizalmas dokumentumokkal igazolta, hogy valóban az egyiptomi kormányban dolgozik. A Moszadot ezek a titkos iratok győzték meg a férfi szavahihetőségéről.

Az „Angyal", a Moszad legjobb ügynöke

Marván a következő 8 évben, egészen 1976-ig az elnöki kabinetben dolgozott. Bár eleinte alacsony beosztást kapott, már a gyanakvó apósa idején is ért el politikai eredményt, amikor megnyugtatta a lázadni készülő hadsereget egy tábornok lemondásakor.

Nasszer egyiptomi elnök és Fidel Castro kubai vezető Forrás: Punstoppable

Nasszer halála után Anvar Szadat lett Egyiptom államfője, aki maga mellett tartotta Marvánt, hogy jelezze az országnak, a Nasszer-család támogatja őt. Szadat hamar felfedezte a férfi jó kommunikációs és tárgyalási képességeit, és megbízta a külpolitikai ügyek irányításával. Marván kiváló kapcsolatokat alakított ki a szaúdi, valamint a líbiai kormánnyal, számos fegyverzeti üzletet hozott össze – aminek köszönhetően egy pillanat alatt milliomos lett –, és Szadat jobbkezévé vált.

Anvar Szadat egyiptomi elnök megszemléli a frontvonalat a Sínai-félszigeten 1973-ban Forrás: Wikipedia

Ebben a minőségében olyan információkat juttatott el a Moszadnak, hogy az izraeliek nem hittek a szemüknek. A Moszad még soha nem jutott hozzá Szadat és más arab vezetők bizalmas megbeszéléseinek emlékeztetőihez, vagy Szadat és Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár találkozójának részletes beszámolójához. De az egyiptomi hadrendről, a háborús forgatókönyvekről és a hadgyakorlatok értékeléséről sem kapott még valódi, első kézből származó dokumentumokat. A megszerzett információk azt is mutatták, Szadat nagy hatótávolságú bombázókkal és SCUD-rakétákkal, távolról akar légicsapásokat mérni a zsidó államra, hogy elkerülje az izraeli légierő pusztítását.

Jobbról balra Golda Meir izraeli miniszterelnök és Móse Daján védelmi miniszter katonák között 1973-ben Forrás: The Times of Israel

Az „Angyal" tevékenysége lenyűgözte a Moszadot és az izraeli kormányt. Marván iratai egyenesen Golda Meir miniszterelnök, Móse Daján hadügyminiszter és Haim Bar-Lev vezérkari főnök asztalán landoltak, szerkesztetlenül, tehát a Moszad kommentár nélkül mutatta meg a dokumentumokat a legfelsőbb vezetőknek.

A jóm kippúri háború

A Szadat elnök és Izrael számára is nélkülözhetetlenné vált kém kétszer is téves figyelmeztetés adott a Moszadnak a háború azonnali megindulásáról. Izrael készültségbe helyezte a hadsereget, behívták a tartalékosokat, az egész ország a háborúra készült – ami végül nem jött.

Az egyiptomi hadsereg átkel a Szuezi-csatornán, a jóm kippúri háború első napján, 1973 októberében Forrás: Wikipedia

A téves riasztás pszichológiai és pénzügyi hatásai pusztítóak voltak. Amikor 1973 ősszel Marván újabb figyelmeztetést küldött Izraelnek, hogy Egyiptom felgyorsította a felkészülést a háborúra, senki nem hitt neki. Így tört ki az 1973-as jóm kippúri háború, amely majdnem katasztrofálisan végződött Izrael számára, mert a hadsereget későn mozgósították.

Az izraeli véderő Marván figyelmeztetése ellenére nem kellően felkészülve várta a támadást. A támadás részletei a legjobb őrzött titoknak minősültek az arab világban, és még a résztvevő alakulatok parancsnokai sem tudták, hogy nemsokára kitör a háború. Az amerikai és izraeli felderítés sem hitte el, hogy az arab hadseregekben tapasztalt készülődés a háború megkezdését jelenti majd. Izrael mindössze tíz órával korábban fogadta el, hogy ez bizony a háború nyitánya,

írja az Izrael mentőangyala című könyvben Uri Bar-Joszef.

Kilőtt és felrobbant izraeli tank a Sínai-félsziget egyik nagy csatája után Forrás: Reddit

Az egyiptomi kormányban és a kormányon kívül

1974-ben Anvar Szadat kinevezte Marvánt külügyekért felelős elnöki miniszternek, mert nem volt elégedett a külügyminiszterével. Ez a kamarillapolitika jellemző volt Szadat rendszerére, de Szadat ezzel a lépéssel túl sok ellenséget szerzett az izraeli kémnek. Az ellenfelei korrupcióval vádolták, és azzal, hogy kizárólag a személyes vagyona hízlalása érdekében dolgozik az államfő környezetében. 1976-ban Szadat kénytelen volt elküldeni, de cserében egy nagyon fontos, nem kormányzati posztra helyezte: Marván lett az Arab Iparosítási Szervezet (Arab Organization for Industrialization) nevű, állami fegyvergyár vezetője. Innen két év múlva távoznia kellett, ismét korrupciós vádak miatt. Tény, ami tény, Asraf Marván az 1980-as évekre milliárdos lett.

Szadat elnököt egy díszszemlén gyilkolták meg 1981-ben Forrás: Rare Historical Photos

Az üzletember-kém 1981-ben, Szadat meggyilkolása után Londonba költözött. Itt egyebek mellett azzal vétette észre magát, hogy meg akarta szerezni az akkori világ egyik legelegánsabb áruházát, a híres londoni Harrod's-ot, ahol a brit arisztokrácia tagjai vásároltak. De tulajdonrésze volt a Chelsea FC futballklubban is.

Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!