Kezdésként nézzünk egy összehasonlítást: míg Japánban az átlagos élettartam körülbelül 85 év, Monaco (amely történetesen a Föld leggazdagabb országa az egy főre jutó GDP tekintetében) lakosai várhatóan 87 évig élnek. Mindez az Egyesült Államokban mindössze 77,28 év, míg számos afrikai országban pedig 60 év alatt mozog.
Ekkor tették fel a kérdést a tudósok: vajon miért élnek tovább az emberek egyes országokban, míg másokban nem? Ráadásul ha figyelmen kívül hagyjuk az országokat, nagy kérdés az is, hogy általánosságban vége miért él tovább néhány embertársunk, mint mások?
A Carle Illinois College of Medicine, mint a világ első mérnöki alapú orvostudományi főiskolájának tudósai (amely számos mérnöki és vállalkozói megközelítést integrál orvosi képzésébe) most megpróbáltak válaszolni ezekre a kérdésekre.
Újonnan bemutatott tanulmányuk nyolc, olyan életmódbeli szokást sorolt fel, amelyek több mint két évtizedes eltérést hozhatnak a várható élettartamban.
A kutatók szerint az a nő és az a férfi, aki 40 évesen kialakítja és követi ezeket a szokásokat, az előrejelzések szerint 24, illetve 21 évvel élhet tovább, mint az azonos neműek, akik viszont nem követik a nyolc szokás egyikét sem.
A tanulmány szerzői komoly javaslatcsomaggal álltak elő annak érdekében, hogy egy hosszú és egészséges életre vágyó személy milyen szokásokat alakítson ki 40 éves korára.
Íme, ezek a kutatásban szereplő szokások:
A tanulmány azonban azt is figyelembe veszi, hogy mindezen szokások kialakítása sok ember számára nem lehetséges a középkorúság elérése idején, de soha nem késő. A szakemberek szerint ha csak néhány ilyen életmódbeli változást foganatosítanak, az is drasztikus hatással lehet a várható élettartamukra.
A tudósok példaként hozzák, hogy egy adott személy akár 30-45 százalékkal csökkentheti a korai halálozás kockázatát, ha fizikailag aktívabb életet él és megszabadul a dohányzástól, illetve az esetleges opioid-függőségtől.
Minél korábban kezdünk bele ebbe a változtatásokba, annál jobb, de a kutatások szerint ez a metódus még akkor is működik, ha csak egy kis változást hajtunk végre a 40-es, 50-es vagy 60-as éveinkben
– mondta Xuan-Mai T. Nguyen, a tanulmány egyik szerzője és a Carle Illinois College orvostanhallgatója a ZME Science online tudományos portálnak. – Nagyon meglepett minket, hogy mennyit nyerhetünk egy, kettő, három vagy akár mind a nyolc életmódbeli tényező elfogadásával.
Ami még érdekesebbnek bizonyult, hogy az egyes jó szokások hiánya mennyivel jobban csökkentheti az ember élettartamát, mint más tényezők.
A pozitív társas kapcsolatok hiánya egy személy életében például nem kevesebb, mint öt százalékkal növeli a halálozási kockázatot.
Eközben a mértéktelen ivás és a rossz alváshigiénia komoly 20 százalékkal emeli meg a halálozási kockázatot.
A tanulmányt a NUTRITION 2023 kiállításon mutatják be és a megállapítások összesen 719 147 amerikai veterán orvosi feljegyzésének elemzésén alapulnak, akiknek az életkora 40 és 99 év között mozgott.
Xuan-Mai T. Nguyen és munkatársai azt állítják, hogy az életmód döntő szerepet játszik az egyén egészségének alakításában. A helyes életmódbeli szokások szinte gyógyszerként működnek, miközben a rossz szokások láthatóan számos egészségügyi problémát okoznak.
Aki élete bármely szakaszában sem követi a fent említett nyolc szokás bármelyikét, annál az életkor előrehaladtával nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki szívbetegségek, cukorbetegség és sok más krónikus betegség
– magyarázták a szakemberek. – És bár ezeknek az életmódbeli szokásoknak a bevezetése az életünkbe természetesen nem tesz minket halhatatlanná, de bizonyítottan elősegítik az egészséges öregedést azáltal, hogy megelőzik a krónikus betegségek kialakulását.
A tudósok arra is rámutattak, hogy az úgynevezett „életmód-gyógyászat" egyik nem titkolt célja a krónikus betegségek mögöttes okainak, nem pedig a tünetek kezelése.
Ezek a szokások potenciális lehetőséget kínálnak a vényköteles gyógyszerekből és sebészeti eljárásokból eredő, folyamatosan növekvő egészségügyi költségek megváltoztatására is
– mutatott rá Xuan-Mai T. Nguyen. – Éppen ezért fontos az egészséges életmód elfogadása mind a közegészség, mind a személyes jólét szempontjából.
A most bemutatott tanulmány azonban számos figyelmeztetést is tartalmaz. Ezt a vizsgálatot kezdetben csak és kizárólag veteránokon végezték, amelyek némi, kisebb-nagyobb eltérést mutathatnak a populáció többi részétől.
Az adatok egy része ezenkívül az önkéntesek által kitöltött kérdőíveken alapult, és az önbevallott adatok gyakran meglehetősen pontatlanok.
A különböző résztvevők számára a „stressz kezelése" például meglehetősen eltérően értelmezhető. Végül arról sem szabad elfeledkezni, hogy ezt a tanulmányt még nem publikálták egy lektorált tudományos folyóiratban.
Mindezen korlátok ellenére az eredmények azonban vitathatatlan összhangban vannak a korábbi kutatásokkal, és – ahogy a szakemberek hangsúlyozzák – ezek az egyszerű megközelítések segíthetnek jóval egészségesebb életet élni mindenki számára.