Megtörtént, amitől féltek a kutatók: rémisztő következménye lett az erdőtüzeknek

A tartós forróság és az erős szél fokozott kockázatot jelent a tüzek újbóli fellobbanására

Rekordmennyiségű szén-dioxid-kibocsátást okoztak az idei erdőtüzek az északi féltekén - számolt be róla az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) csütörtökön kiadott előzetes jelentése.

A 2023-as erdőtűzszezon az északi féltekén májusban kezdődött a kanadai erdőtüzekkel, és október végéig tart. A jelentés emlékeztetett rá, hogy idén a kanadai erdőtüzek különösen súlyosak voltak; a CAMS adatai szerint csaknem 410 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami Kanadában mért eddigi legnagyobb érték.

A kanadai erdőtüzek az idei globális szén-dioxid-kibocsátás 27 százalékát tették ki, és füstjük egészen Európáig eljutott. Az észak-amerikai országban még mindig pusztítanak aktív erdőtüzek, ami miatt a legkörbe jutó szén-dioxid mennyisége tovább fog emelkedni.

Forrás: AFP/Eurokinissi/Eurokinissi

Az erdőtüzek ugyan rendszeresen keletkeznek a természetben, de hatással van rájuk a klímaváltozás is. Mark Parrington, a CAMS vezető kutatója szerint a hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt és az egyre hosszabb ideig tartó szárazság növeli az esélyét a kanadaihoz hasonló erdőtüzek kialakulásának.
A jelentésben az Oroszországban, az Ibériai-félszigeten, Görögországban és az amerikai Maui szigetén pusztító erdőtüzeket is felsorolták. Az idei erdőtüzek miatt 2007 és 2021 után a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást regisztrálták Görögországban.

A CAMS az Európai Unió Copernicus programjának keretében műholdfelvételek alapján közöl adatokat a légkörről, az óceánokról, a szárazföldről, az éghajlatváltozásról, a biztonságról és az energiáról.

(MTI/dpa)