Magyarországon a farkas védett állat. Egyedszámuk a II. világháborúban nagyon lecsökkent, hosszú évtizedekre el is tűnt, aztán a 80-as években jelent meg újra. Főleg az Északi-középhegységben szúrtak ki példányokat, ahol ma is tartósan jelen vannak, ezen kívül a Nyírségben és Sopron környékén is számíthatunk a felbukkanásukra. 1991-ben a Balaton-felvidéken is láttak egy példányt, amit sajnos ki is lőttek, de innentől kezdve az északról és délről átkóborolt példányokat már nem irtják automatikusan.
A farkasok alapvetően egyébként nem jelentenek veszélyt az emberekre: az Európai Unió területén nagyjából 18 000 egyed él, és ezek csupán elvétve támadnak, miközben az unióban élők napi szinten találkoznak velük. 1950 és 2000 között 59 olyan alkalmat jegyeztek fel, hogy egy farkas emberre támadt, ebből 38 esetben volt veszettséggel fertőzött a példány és öt incidens végződött halálesetettel. A legnagyobb farkaspopulációval – nagyjából 3 000 példánnyal – amúgy a szomszédos Románia rendelkezik, és szerencsére csak elvétve található olyan feljegyzés, hogy egy állat megharapott volna valakit.
A farkas alapvetően visszahúzódó, nem konfrontálódik az emberrel, inkább meghúzza magát vagy elmenekül. Inkább akkor válhatnak veszélyessé, ha etetik őket, mert akkor elkezdenek kéregetni, és hajlamosak tolakodóvá válni. Ha követik őket, agitálva érezhetik magukat, és ha esetleg valamilyen betegséggel fertőzöttek, akkor támadhatnak.
A határok nélküli vándor hőse egy fiatal, magányos farkas, aki utat vág magának Lengyelországból Németországon át egészen Hollandiáig (ahonnan egyébként 150 évre eltűnt ez a faj!), ahol aztán párt is talált magának. Ezek az állatok egyébként hihetetlen messzire képesek vándorolni – gondoljunk csak az M237-es számú, jeladóval felszerelt farkas szomorú története, aki 2022 júniusa és 2023 márciusa között közel 2000 km-t tett meg, és úgy jutott Magyarországra.
Az állatot megjelölő Gruppe Wolf Schweiz nevű csoport szerint az általa megtett út az egyik leghosszabb, amit farkas valaha is véghez vitt, ezért is szomorú, hogy ilyen sors várt rá hazánkban. Szerencsére Fürkész története ennél sokkal boldogabb, hiszen a holland erdőkben még kölyke is született, ezzel gyarapítva kontinensünk egyre gazdagabb populációját.
A dokumentumfilm kifejti azt is, milyen hatással vannak a farkasok az ökoszisztémára és hogyan képesek felélénkíteni a természet rendjét.
(Forrás: SchisCom)