Pokoli robbanás lesz látható az égen

Az Északi Korona csillagképben bekövetkező nóva illusztrációja

Fotó: Science Photo Library via AFP

Hamarosan különleges robbanást láthatunk az égbolton; egy olyan csillagászati jelenség tanúi leszünk, amelyet először 1217-ben jegyeztek le, és életünk során csak egyszer tapasztalhatunk meg.

A jelenséghez köthető csillag - amely valójában egy fehér törpéből és egy vörös óriásból álló kettős csillagrendszer tagja - alapesetben a Földről távcső nélkül nem látható. A tőlünk 3000 fényévnyire található fehér törpe gravitációja lassan anyagot von el a vörös óriástól, amelynek eredményeképpen látványos robbanás (nóva) történik.

A kisebbik csillag anyagot von el nagyobb testvérétől és ez idézi elő a termonukleáris robbanást
Fotó: Science Photo Library via AFP

A csillagok elég közel vannak egymáshoz ahhoz, hogy a növekvő hőmérséklettől és nyomástól instabillá vált vörös óriás levesse a külső rétegeit, majd a kilökött anyagot a fehér törpe összegyűjtse a felszínén. A fehér törpe sűrű légköre ettől drámaian felmelegszik, és termonukleáris robbanást idéz elő”

 – magyarázta a NASA hozzátéve, hogy az így létrejövő nóvát a Földről szabad szemmel is észlelni lehet.

A nóvákról bővebben

A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája. Egy fehér törpéből és fősorozati csillagból vagy vörös óriásból álló kettőscsillagban bekövetkező robbanás, melynek során a nagyobb csillag főként hidrogént tartalmazó légköréből akkréciós korongon keresztül gáz áramlik a fehér törpe felszínére, a korong egyre nagyobb méretének megfelelően egyre gyorsabban. Amikor a felgyülemlő gáz elér egy bizonyos hőmérsékletet és nyomást, megindul benne a magfúzió, végül termonukleáris robbanás következik be.

Nyolcvan évente bekövetkező robbanást láthatunk hamarosan

Ez a robbanás nyolcvan évente következik be. Ezt az 1866-os és 1946-os megfigyelésekből tudjuk, amikor a csillagrendszer több ezerszeresére fényesedett és szabad szemmel is láthatóvá vált. A csillag majdnem olyan fényesen jelenik meg az égen, mint a Sarkcsillag.

A jelenséget legelőször 1217-ben figyelte meg a dél-németországi ursbergi apátság egyik szerzetese, aki részletes leírást készített a csillagszerű képződményről. A dokumentum szerint a fényes objektum az Északi Korona csillagképben (latinul Corona Borealis) tűnt fel, és több napon át látható volt.

A csillagászok a korábbi fényességváltozások és kitörések alapján arra számítanak, hogy a következő nóva nagyjából június és szeptember között fog bekövetkezni.

Érdemes tehát a következő hónapokban szemmel tartani az Északi Korona csillagképet, a robbanás fénye ugyanis itt fog feltűnni.