A flowélmény tudatállapota egészségesebb szívet és elmét ígér

A flow-élmény az elme működésének egy olyan állapota, amelynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől örömmel töltődik fel, abban teljesen feloldódik

Előfordult már, hogy egy szoba átrendezésekor elvesztette a tér- és időérzékét; vagy emlékszik-e olyan helyzetre, hogy hangszeren játszva (vagy bármilyen helyzetben) annyira koncentrált, hogy az egy perccel korábbi aggodalmai elpárologtak? Ha a válasz igen, akkor valószínűleg megtapasztalta a flowélményét.

A flow leginkább pozitív élmény

A flow a pszichológiában használt kifejezés, amely a fokozott koncentráció állapotát írja le, amikor teljesen belefeledkezünk egy tevékenységbe. Sokak szerint valahol az unalom és a stressz között létezik; általában olyan tevékenységek során tapasztalható, amelyek némi kihívást jelentenek, de még mindig megfelelnek a képességeinknek. 

Amikor ezt tapasztaljuk, általában nagyon hatékonyak vagyunk és úgy érezzük, hogy átvettük az irányítást és megfeledkezünk az időről.

 A flow tehát leginkább pozitív élmény, ami jót tehet a mentális egészségünknek? Ezzel a kérdéssel foglalkoznak jelenleg a kutatók.

A flow-élmény tudatállapota egészségesebb szívet és az elmét ígér
Fotó: Westend61/Getty Images

Ahogy arra emlékeztettek, a flow-élményhez hasonló fogalmak már jó ideje léteznek, aminek a modern, tudományos változatát a magyar származású amerikai pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály dolgozta ki az 1970-es években.

A kutatásaink megmutatták, hogy az, hogy milyen gyakran és milyen környezetben éljük át a flow-élményt, ami nagyban különbözik az egyes emberek között, és úgy tűnik, hogy részben genetikai hatású

 – mondta Miriam Mosing, a Karolinska Institutet viselkedésgenetikai docense a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Szerinte egyes emberek hajlamosabbak a flow megélésére, mint mások, ami részben a genetikai hajlam egyéni különbségeinek, de a környezetünkben lévő tényezőknek is köszönhető. Ezek közé tartozhatnak az általunk végzett konkrét tevékenységek körülményei, az általunk tapasztalt zavaró tényezők és a mentális állapotunk.

 

Hogyan segíti a flow-élmény a mentális egészséget?

Szakemberek azt feltételezik, hogy a flow-élményre való hajlam számos pozitív eredménnyel járhat, beleértve a jobb mentális és szív- és érrendszeri egészséget. 

Ezeket az összefüggéseket általában úgy értelmezik, mint „bizonyítékot arra, hogy az elme működésének ilyen állapota egyfajta védő hatásokat okoz”. 

A flow ezen feltételezett előnyei vezettek ahhoz, hogy az első vállalatok üzleti lehetőségeket láttak benne és az élményt elősegítő tréningeket kínáltak, bár ez azonban kissé korai örömnek tűnik.

A flow-élmény az elme működésének egy olyan állapota, amelynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől örömmel töltődik fel, abban teljesen feloldódik
Fotó: Pinterest

A mai napig a legtöbb rendelkezésre álló kutatásból nem vonhatunk le egyértelmű következtetéseket a flow-élmény a mentális vagy fizikai egészségre gyakorolt ok-okozati hatásáról. Ez azért van így, mert a kutatások elsősorban kis mintanagyságú és önbevallásos adatokon alapulnak. Ráadásul mind a flow megtapasztalására való hajlam, mind a mentális egészségügyi problémák részben öröklődnek

 – magyarázta Miriam Mosing, aki szerint a sajátos hajlamaink a környezetünkkel és a tapasztalatainkkal együtt befolyásolják, hogy hogyan boldogulunk az életben, beleértve azt is, hogy megtapasztaljuk-e a flow-t vagy a mentális egészségügyi problémákat. 

De hogy pontosan hogyan működnek együtt génjeink és környezetünk, az többnyire még mindig ismeretlen. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a családi tényezők – beleértve a genetikai hajlamokat vagy a kora gyermekkori környezetet – befolyásolhatják, hogy mennyire vagyunk nyitottak a flow-élményre. Ezek nem feltétlenül lesznek közvetlen ok-okozati összefüggések, hanem inkább egy harmadik tényezőnek tudhatók be, amely mindkettőt okozza, például a géneknek vagy bizonyos gyermekkori tapasztalatoknak.

 

Belépés a neuroticizmus világába

A harmadik, kapcsolódó tényezőként a „neuroticizmus” fogalmát azonosították a szakemberek. Ez egy olyan személyiségjegyet jelent, amely leírja az érzelmi kiegyensúlyozatlanságra és a könnyű ingerlékenységre való hajlamunkat. A magas neuroticizmus-értékkel rendelkező emberek hajlamosabbak a stresszre és a pszichológiai problémákra, valamint a szív- és érrendszeri és egyéb szomatikus betegségekre.

Ugyanakkor érthető, hogy az aggodalom, a stressz és az érzelmi instabilitás olyan tényezők, amelyek megakadályozzák, hogy flow-élményekbe kerüljünk. Tehát könnyen elképzelhető, hogy hajlamaink, beleértve a neuroticizmust is, befolyásolnák mind a flow megélésének képességét, mind a mentális egészségünket

 – emelte ki Miriam Mosing

A kutatók úgy vélik, ha ezután a flow és a mentális egészség közötti kapcsolatot a neuroticizmus figyelembevétele nélkül vizsgálnánk – ahogyan azt a legtöbb kutatás tette –, akkor is megfigyelhetnénk egy összefüggést. 

A flow a pszichológiában használt kifejezés, amely a fokozott koncentráció állapotát írja le, amikor teljesen belefeledkezünk egy tevékenységbe
Fotó: Pinterest

Tudósok a Translational Psychiatry folyóiratban publikált tanulmányukban első alkalommal vizsgálták, hogy a neuroticizmus befolyásolja-e a flow és a mentális egészség között megfigyelt összefüggéseket; és hogy a családi tényezők, például a genetikai vagy a korai családi környezet szerepet játszhatnak-e ebben. Szintén első alkalommal tesztelték a vizsgálat fordítottját is, tehát azt, hogy a mentális egészségi problémák kevesebb flow-hoz vezetnek-e. Azt találták, hogy 

azoknál az embereknél, akik hajlamosabbak voltak a flow-élmény megélésére, alacsonyabb volt bizonyos diagnózisok, köztük a depresszió, a szorongás, a skizofrénia, a bipoláris zavar, a stresszel kapcsolatos rendellenességek és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. 

Ez összhangban van a flow mentális és kardiovaszkuláris egészségi állapotra gyakorolt védő hatásával kapcsolatos várakozásokkal.

Amikor flow-állapotban vagyunk, valószínűleg kevesebb időt töltünk azzal, hogy merengünk az életünkön vagy aggódunk a jövőnk miatt; a flow-élménye ráadásul önmagában is jutalmazó. Szakemberek így azt javasolják hogy ha valami, amit szeretünk csinálni, jó eséllyel elveszítjük a tér és az idő érzékelését, és ez valószínűleg jót tesz nekünk – legalábbis abban a pillanatban.