Számláljuk az ürgéket

Ürge ( (Spermophilus citellus)).

Fotó: Csonka Péter

Lezajlott a fokozottan védett kisemlősök felmérésének első szakasza Székesfehérvár mellett. Az ürge (Spermophilus citellus) egykor igen gyakori állat volt. Szinte minden nyílt területen előfordult, ahol a magas talajvíz nem akadályozta meg megtelepedését: legelők, útszélek, mezsgyék, kertek, sőt a mélyszántások elterjedése előtt a szántók is. Hazai állománya azonban a múlt század közepe óta lényegében összeomlott. Pusztítandó károsítóból fokozottan védett fajjá vált.- írja Dr. Riezing Norbert tájegységvezető a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Egy hazai vizsgálat alapján az elmúlt hat-hét évtizedben az egykori ürgés területek több mint 99,7 %-áról eltűnt! 

Kipusztulása több okra is visszavezethető: a mezőgazdaság intenzívebbé válása, vegyszerezés, gyepek felszántása, fásítása, beépítése, a megmaradt legelőkön a legeltetéses gazdálkodás felhagyása.

Ma már ritka, veszélyeztetett, közösségi jelentőségű faj, ezért természetvédelmi szempontból kiemelt figyelmet érdemel. Állományának nagyságáról azonban igen kevés adatunk van, inkább csak nagyon pontatlan becslésekkel rendelkezünk. Védelme érdekében szükségünk lenne pontosabb állományadatokra, illetve lokális elterjedési területének az ismeretére.

Ürge ( (Spermophilus citellus)).
Fotó: Csonka Péter / Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Fejér vármegyében (sőt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság teljes területén) mára alig maradt néhány életképes populáció. Az egyik ilyen a Börgöndi reptéren (Székesfehérvár) található, ahol a rendszeres kaszálásnak köszönhetően még ma sem ritka ez az állat. Az állomány ismeretének birtokában az esetleges visszatelepítések is jobban tervezhetők, pontos elterjedését és állománysűrűségét ismerve pedig a tervezett beruházások hatása is jobban becsülhető.

Munkában a felmérők.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság / Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Célul tűztük ki ezért az ürgék felmérését a reptér teljes területén, mely az aktívan használt lyukak számlálását jelenti. Ez igen nagy feladat, mivel ilyenkor alaposan át kell nézni, lényegében négyzetméterről négyzetméterre a hatalmas füves területet, ahol az ürgék – érthető okokból – gyakran igen jól elrejtik búvóhelyük bejáratát… A reptér pedig igen nagy, mintegy 160 hektár kiterjedésű. Így a négyzetméterről négyzetméterre az konkrétan 1 600 000 négyzetmétert jelent! Egy-két ember számára ez a feladat teljesíthetetlen, ezért lelkes önkéntesek bevonásával végezzük ezt a munkát.

Az ürgelyukat gyakran nem könnyű észrevenni.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság / Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

A felmérés során az ürgék mellett számos más érdekesebb faj is előkerült. Megfigyelhettük például a fokozottan védett kerecsensólymot, a darázsölyvet, de találtunk fokozottan védett dolomit kéneslepkét is (magyar nevével ellentétben a lösz- és homokpusztákon is előfordul). Védett növények közül láttunk vitézkosbort, agár sisakoskosbort, pusztai árvalányhajat, illetve kiderült, hogy több tízezres állománya él itt a kései pitypangnak is.

Még Bambi is előkerült a magasabb fűben.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság / Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

A terület nagy részét már lejártuk. A következő és egyben utolsó felmérést május 24-re tervezzük. Örömmel vesszük azok jelentkezését, akik szeretnének részt venni, ürgét látni, jót sétálni… (elérhetőség: [e-mail])

 

(Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság:  https://www.dunaipoly.hu/)