A kínaiak találtak valamit a Holdon, megelőzték a NASA-t

2020 történelmi év volt a kínai űrkutatás számára: a Csang-o–5 küldetés keretében kulcsfontosságú talajmintákat hoztak a Holdról a Földre. Ezek elemzése mostanra lett meg, és döbbenetes eredményt mutatnak: lehet minden, amit bolygónk égi kísérőjéről tudunk, téves.

Először találtak a Holdon természetes módon előforduló, többrétegű grafént - számolt be róla a Global Times állami hírügynökség, ami komoly hatással lehet az emberiség azon terveire, hogy a Hold felszínén egyszer majd hasznosítani tudja a helyi erőforrásokat. A felfedezés új betekintést nyújthat a Hold korai geológiai fejlődésébe is. A South China Morning Post beszámolója szerint az új eredmények még azt a régóta fennálló elméletet is megdönthetik, amely szerint a Hold egy kisebb bolygó és a Föld ütközése miatt jöhetett létre, és szénjének nagy része ebből a kozmikus becsapódásból származik.

Az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagy kiterjedésű lávamező, ahol a kínai szonda a talajmintákat gyűjtötte
Fotó: Wikimedia Commons

A Raman-spektroszkópiának nevezett roncsolásmentes kémiai elemzés egyik formáját alkalmazva a kínai kutatók megerősítették a többrétegű grafén felfedezését. 

Ez a fajta grafén 2-10 rétegű, valamint laboratóriumban is elő lehet állítani.

A kutatók szerint az anyag a holdfelszínre ható napszél és a korai vulkánkitörések eredményeként jöhetett létre.

Lehet, hogy nem úgy keletkezett a Hold, ahogy eddig elképzeltük?

A tiszta "őshonos szén" létezése megkérdőjelezheti azt a régóta fennálló hipotézist, miszerint egy kisebb bolygó, amely körülbelül akkora, mint a Mars, összeütközött a Földdel, és így alakult ki a Hold mintegy 4,45 milliárd évvel ezelőtt. Természetesen a szakértők azt sem zárják ki, hogy a grafén meteoritbecsapódások miatt jöhetett létre az égitesten.

Az eddigi elméletek szerint a Hold az ősi Föld, és egy idegen, Mars-méretű égitest, a Theia ütközése révén jöhetett létre.
Fotó: Science Photo Library via AFP

A természetes grafén tulajdonságainak további mélyreható vizsgálata több információt árulhat el a Hold geológiai fejlődéséről"

 - állapította meg a kutatócsoport.

A kínai űrkutatás sikertörténete a  Csang'o-5 missziója

A Csang'o-5 útja a kínai űrkutatás történelmének egyik legbonyolultabb és legnagyobb kihívást jelentő missziója volt. A keringő, leszálló és visszatérő egységből álló űrszonda 2020. november 24-én indult a Holdra, és leszálló-felszálló egysége december elsején szállt le az égitestre az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagy kiterjedésű lávamezőn, hogy talajmintákat gyűjtsön. A küldetés során a szonda nagyjából 2 kilogrammnyi mintát gyűjtött a holdi talajból.