Forradalmi áttörés: vérhígító kezelheti a kobra mérgét

Forradalmi áttörést értek el a kutatók: vérhígító kezelheti a kobra mérgét

Világszerte évente mintegy 1,8 millió embert marnak meg kígyók; közülük 138 ezren meghalnak, további 400 ezren pedig maradandó hegekkel és rokkantsággal végzik. Sok kobra azonban szövetkárosító méreggel rendelkezik, amely a jelenlegi ellenméreggel nem kezelhető. A szakemberek most egy új megoldással álltak elő.

A kobra marása komoly problémát jelent

A Science Translational Medicine című folyóiratban publikált kutatás szerint az olcsó, könnyen hozzáférhető vérhígító gyógyszereket is fel lehet használni a kobra mérgének az ellenszereként. 

A CRISPR génszerkesztési technológia segítségével többet tudtunk meg arról, hogy ezek a mérgek hogyan támadják meg a sejtjeinket, és rájöttünk, hogy a heparinoidoknak nevezett gyógyszerek egy gyakori osztálya megvédheti a szöveteket a mérgektől

 – mondta Greg Neely, a Sydney-i Egyetem funkcionális genomika professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Forradalmi áttörést értek el a kutatók: vérhígító kezelheti a kobra mérgét
Fotó: Pinterest

A kígyóméreg számos különböző vegyületből áll. Általában a szívet, az idegrendszert vagy az expozíció helyén lévő szöveteket (például a bőrt és az izmokat) célozzák. A kígyómarással kapcsolatos kutatások nagy része így érthető módon a leghalálosabb mérgekre összpontosít. Ennek eredményeképpen a kevésbé halálos, de hosszú távon még mindig problémákat okozó mérgek – mint például a kobraméreg – kevesebb figyelmet kaptak.

Azokban a régiókban, ahol kobrák élnek, a súlyos kígyómarásoknak pusztító hatásai lehetnek: ilyen például az amputáció, ami sérülésekhez és a megélhetés elvesztéséhez vezethet. 

Az Egészségügyi Világszervezet a kígyómarást „A” kategóriájú elhanyagolt trópusi betegségnek nyilvánította és reméli, hogy 2030-ra a kígyómarások okozta betegségterhet a felére tudja csökkenti.

A kígyómarás egyetlen jelenlegi gyógymódja az ellenméreg, amelyet úgy állítanak elő, hogy állatokat kis mennyiségű méregnek tesznek ki, és a válaszként termelődő antitesteket begyűjtik. 

Az ellenméreg életeket ment, de számos hátránya is van:

• mindegyik egy vagy több kígyófajra specifikus,
• megfizethetetlenül drágák (ha egyáltalán rendelkezésre állnak),
• hűtve kell tárolni őket, és 
• kórházban kell beadni injekció formájában.

Ráadásul az ellenméreg nem képes megakadályozni a helyi szövetkárosodást. Ez főként azért van így, mert az azt alkotó antitestek túl nagyok ahhoz, hogy elérjék a perifériás szöveteket, például egy végtagot.

 

Hogyan pusztítja el a sejteket a kobraméreg?

Az ausztráliai Sydney-i Egyetem, az Egyesült Királyságban működő Liverpool School of Tropical Medicine és a Costa Rica-i Instituto Clodomiro Picado kutatói más lehetőségeket kerestek a kígyómarások kezelésére.

Először is meg akartuk próbálni megérteni, hogyan működnek ezek a mérgek. A kobrákkal kezdtük, amelyek Afrikában és Dél-Ázsiában is előfordulnak. Az afrikai köpködő kobra mérgét vettük, amelyről ismert, hogy szövetkárosodást okoz, és egy úgynevezett teljes genom CRISPR-szűrést végeztünk 

– magyarázta Tian Du, Sydney-i Egyetem méreggenomika doktorandusz hallgatója. 

Núbiai köpködő kobra (Naja nubiae)
Fotó: The Trustees of the Natural History Museum, London/Callum Mair

Hozzátette: emberi sejtek nagyszámú keverékét vették és a CRISPR génszerkesztési technológiát használtak, hogy minden egyes sejtben letiltsanak egy másik gént a teljes emberi genomból. A CRISPR technológia egy speciális enzimet használ arra, hogy eltávolítsa vagy megváltoztassa a sejt DNS-ének bizonyos részeit. Ezután az összes sejtet kitették a kobraméregnek és megnézték, hogy melyek maradtak életben, és melyek haltak el. 

A túlélő sejtekből biztosan hiányzott az, amire a méregnek szüksége van ahhoz, hogy kárt tegyen az emberben, így a szakemberek gyorsan azonosítani tudták a jellemzőket.

Megállapították, hogy a különféle kobramérgeknek bizonyos enzimekre van szükségük ahhoz, hogy elpusztítsák az emberi sejteket: ezek a heparán és heparin-szulfát nevű hosszú cukormolekulák előállításáért felelősek. Előbbi az emberi és állati sejtek felszínén található, utóbbi pedig akkor szabadul fel a sejtjeinkből, amikor immunrendszerünk reagál egy fenyegetésre.

A heparinoidok már most is olcsó alapvető gyógyszerek, amelyeket a vérrögképződés megelőzésére használnak. 

A heparint közel száz éve használják vérhígító gyógyszerként, amit most emberi sejteken teszteltek, ami figyelemre méltó módon működött: így a mérgek nem okoztak sejthalált és csökkentették az egerek szöveti károsodását. A következő lépés a heparin hatásának tesztelése az emberekben.