Robotokból fog állni az amerikai haderő egyharmada 2039-re

A közeli jövőben megvalósul, amit eddig csak a sci-fi filmekben láttunk: jön a robothadsereg és a Skynet, az ezt irányító mesterséges intelligencia. A volt amerikai vezérkari főnök, Mark Milley tábornok szerint robotok alkotják majd az amerikai fegyveres erők egyharmadát már 15 év múlva, és ezek között harci robotok is lesznek. A tábornok egy védelmi konferencián azt mondta, ezek a rendszerek nem távirányítású eszközök lesznek, mint a mai drónok, hanem olyan robotikus platformok, amelyeket az MI ellenőriz, és adott esetben pedig akár parancsot is ad majd nekik a támadásra. Ausztráliában már telepatikus úton irányítható robokutyákat tesztelnek.

2024-ben a fejlesztők nyugdíjazták a robot eredeti, hidraulikus meghajtású változatát, és bemutatták az elektromos Atlast. Az új robot erősebb és mozgékonyabb az elődjénél, és miközben emberszerűbbé tették a megjelenését, a mozgását olyan elemekkel egészítették ki, amelyekre nem képes az ember. A robot képességeit még több ipari felhasználási lehetőséggel egészítették ki. 

Telepatikusan irányítható robotok

Az ausztrál védelmi minisztérium 2023-ban bejelentette, hogy emberi agyhullámok által irányított harctéri robokutyákkal kísérletezik. A rendszert robotikus-agyi interfésznek nevezik. 

Az ausztrál hadsereg már telepatikusan is tudja irányítani a robokutyákat
Fotó: Newsflash

A katona a kiterjesztett valóságalapú (AR) sisaknézőkéjében felvillanó piktogramokat lát pl. egy útvonalról. Amikor kiválaszt egyet és koncentráltan nézi, egy, a sisakja hátsó részébe épített bioszenzor érzékeli a megváltozott agyhullámait, majd továbbítja azokat egy mesterséges intelligencia dekóderbe, amely erősítőként is funkcionál. A dekóder átalakítja a hullámokat digitális parancsokká, és közli ezeket a parancsokat a robotokkal. A rendszer Damian Robinson őrmester próbálta ki, aki szerint pofonegyszerű a használata. 

Néhány gyakorlással el lehet sajátítani a kezelését. A lényeg az, hogy nekem nem parancsokban kell gondolkodnom, hogy hé, robokutya, menj balra, hanem egy felvillanó jelet, egy piktogramot kell fókuszálva néznem. Ebből keletkezik aztán a parancs, amit amúgy ki akarok adni. 

A rendszert három év alatt fejlesztették ki, mindössze 1,2 millió ausztrál dollárból. 

Harctéri és harci robotok

A robotika legizgalmasabb katonai kategóriája az ún. harctéri robot, amely egyelőre csak támogatást (combat support) nyújt az embereknek, de közel van már a harcoló robot, a killbot megjelenése is. 

Előre küldik az épületbe behatoló katonák a Ghost nevű robokutyát egy hadgyakorlaton
Fotó: Boston Dynamics

A harctéri robotokat a hadsereg azért tartja fontosnak, mert pl. a robotok nem félnek, így olyan helyekre is be lehet küldeni őket, ahova a katonákat lehetetlen lenne. Emellett az alkalmazásuk emberéleteket menthet, pl. extrém hideg területen, vagy egy sérült atomreaktor közelében. Képzeljük el, ha az 1985-ös csernobili nukleáris katasztrófában nem emberek takarítják el a borzalmasan radioaktív grafitot a reaktor tetejéről, hanem robotok. 

A robotok más tekintetben is életeket mentenek azzal, hogy pl. sokkal jobban látnak és hallanak, mint az ember. Így egy robot sokkal hatékonyabb pl. egy bázis őrzésében, mint egy katona, ráadásul nem kell két-három óránként leváltani, és elküldeni pihenőre. Az amerikai tengerészgyalogság már teszteli a MAARS nevű járőrrobotot, amelyet fel is fegyvereztek.

A felfegyverzett MAARS robot egyelőre csak emberi kísérettel járőrözik
Fotó: Lance Cpl Frank Cordoba / US Marine Corps

A robotok emellett óriási költséget takarítanak meg a hadsereg számára azzal, hogy az esetükben nincs szükség a drága kiképzésre és folyamatos gyakorlatozásra. Csak le kell tölteni és telepíteni kell az „agyukba” a szoftverek újabb verzióit, és máris képesek végrehajtani az új feladatokat is. Épp úgy, ahogy Neo a Mátrix c. filmben egy szempillantás alatt megtanulja a világ legfontosabb harcművészeti tudnivalóit.

A gépek lázadása: megtámadhat egy robot egy embert? 

Képkocka a Terminátor-franchise egyik filmjéből
Fotó: Den of Geek

A harci robotok, a killbotok elkerülhetetlen megjelenése felveti azt a kérdést, hogy lesznek-e korlátok a robotok alkalmazásában, vagy pedig előbb-utóbb robotok vadásznak-e majd az emberkatonákra a harcmezőn. A Pentagon már 2019-ben olyan tendert hozott nyilvánosságra, amelyben a robottankok számára automatikus célfelderítő és célkijelölő rendszereket fejlesztését írták elő. 

E cikk szerzője nem tud nem gondolni a Terminátor-filmekre, ahol a gépek harcolnak az emberiség ellen, de eszünkbe juthat a 2000-ben készült Vörös bolygó c. film is, amelyben a robokutya rátámad az űrhajósokra és két ember kivételével mindenkit megöl. 

Az amerikai hadsereg jelenlegi szabályai szerint embernek kell kezdeményeznie azt, hogy egy robot emberi életet kioltó eszközt alkalmazzon, pl. lőjön, vagy gyilkos mozdulatot tegyen. Vagyis ezt csak ember engedélyezheti a killbot számára. Mark Milley tábornok szerint azonban nem biztos, hogy ez örökre így marad.

Rendelkezésre állnak a harci robotok, és a mesterséges intelligencia, és ez a kettő rengeteg terhet levesz a katonák válláról: Technikailag és logikailag is elképzelhető, hogy az MI ad majd parancsot egy robotoknak a támadásra. Egészen biztosan ezt akarja az emberiség? 

 

A vezető tech cégek és fejlesztőguruk évek óta hiába figyelmeztetik a kormányokat és a hadseregeket, hogy nem szabad a mesterséges intelligenciára bízni élet és halál eldöntésének kérdését. A figyelmeztetés álságos, mert még nem volt példa arra, hogy etikai kétségek miatt leállítottak volna robotikai fejlesztést. 

A kérdések között természetesen ott szerepel a Terminátor-franchise alapkonfliktusa is, vagyis hogy szembefordulhat-e a hadsereggel a mesterséges intelligencia és a robothadsereg, és az ellenség helyett magát az emberiséget támadja-e meg?