Robotokból fog állni az amerikai haderő egyharmada 2039-re

A közeli jövőben megvalósul, amit eddig csak a sci-fi filmekben láttunk: jön a robothadsereg és a Skynet, az ezt irányító mesterséges intelligencia. A volt amerikai vezérkari főnök, Mark Milley tábornok szerint robotok alkotják majd az amerikai fegyveres erők egyharmadát már 15 év múlva, és ezek között harci robotok is lesznek. A tábornok egy védelmi konferencián azt mondta, ezek a rendszerek nem távirányítású eszközök lesznek, mint a mai drónok, hanem olyan robotikus platformok, amelyeket az MI ellenőriz, és adott esetben pedig akár parancsot is ad majd nekik a támadásra. Ausztráliában már telepatikus úton irányítható robokutyákat tesztelnek.

 

Korai autonóm fegyverek

A tengeri hadviselésben sok robotikus vagy autonóm rendszer létezik – már régóta. 

Automatikisan indítja a rakétát az általa kiválasztott célpontra az Aegis
Fotó: Heather Cavaliere / Missile Defense Agency

Az amerikai flotta 1964-ben indította útjára azt a programot, amely végül az Aegis Combat System nevet kapta. A rendszer feladata a repülőgép-hordozók harccsoportjának légvédelme, de ma már csapásmérésre is használható. Az új, hatalmas teljesítményű radar köré épített, integrált rendszer képes arra, hogy egy 280 kilométeres félgömböt ellenőrizzen, ezen belül légvédelmi rakétákkal elhárítson tömeges repülőgép- vagy rakétatámadást – akár ballisztikus rakétatámadást is –, ráadásul teljesen automatikus üzemmódja is van. 

Ha a parancsnok úgy dönt, az Aegis autonóm módon, robotként működik. 

Megfigyeli a környező légteret, fenyegetés esetén tűzkész állapotba hozza magát, majd maga választja ki a legfenyegetőbb célpontot és maga dönt az ellenrakéta indításáról, miközben figyeli a többi célpontot és gondoskodik azok megsemmisítéséről is. Mindezt úgy, hogy az adatait megosztja más hajókkal és akár célpontokat is kijelölhet azok helikopterei, repülőgépei vagy Tomahawk cirkáló rakétái számára.

A robotfejlesztés oka az emberhiány

A robotok katonai megjelenésének egyik fő oka ugyanaz, mint a civil gazdaságban: egyre kevesebb az ember. A nyugati önkéntes hadseregek, amelyekben nem besorozott, hanem hivatásos katonák szolgálnak, az 1970-es évek óta szenvednek toborzási nehézségektől. 

A Valkyrie harci drón, amely a kollaboratív robotrepülőgép-program egyik eszköze
Fotó: 88 Air Base Wing Public Affairs

Az amerikai haditengerészet és légierő hosszú évtizedek rivalizálása után ismét közös projektet indított, éppen a robotika területén, az emberi erőforrás utánpótlási nehézségei miatt. A Collaborative Combat Aircraft programban a tervek szerint már 2030-ban felszáll egy olyan ember nélküli harci repülőgép, amely autonóm módon kíséri, védelmezi és támogatja majd az ember vezette, új, hatodik generációs vadászokat és vadászbombázókat. A gépek és a robotok így együttesen indulnak harcba. A drónok élettartamát alacsonyra tervezik, tehát nem akarják őket 30 évig használni, mint az ember vezette gépeket. A robotgépek életük utolsó órájában kamikaze fegyverré, vagy csali célponttá válnak az ellenséggel szemben. 

Kína és Oroszország is katonai robotokat fejleszt

Hasonló rendszereket fejleszt Oroszország és Kína is, mert mindenhol gondot jelent az emberi erőforrás pótlása, és mert az ellenfelek is ezt teszik, tehát lépéskényszerben érzik magukat a fejlett haderők. Kínában az ország 120 vezető kutatóját szerződtették a robotfegyverek fejlesztésére. A kutatóintézet összes tudósa a mesterséges intelligenciából doktorált. Így nem véletlen, hogy már Kínában is bemutatták pl. a robotkutyát, sőt, már olyan változata is van, amelyet géppuskát hordoz a hátán, és drón szállítja a harc helyszínére. 

De Kínában készült el a világ első robotrendőre is, az Anbot. 

A kínai robotrendőr, az Anbot
Fotó: China News

Az amerikai haditengerészet ellenfelei is egyre inkább a robotika felé fordulnak. A kínai flotta 2022-ben bemutatta azt az óriás méretű víz alatti drónt, az ún. XXLUUV-t, amelyet válaszképp fejlesztettek ki az amerikai Orca-programra. 

Az első orosz robot harcjármű, az Uran-9. Szíriában még nem vált be
Fotó: Wikipedia

Oroszország már 2018-ban háborús viszonyok között tesztelte az Uran-9 nevű távirányítású harcjárművét, de a fejlesztőcsapat vezetője szerint még 10-15 év kell ahhoz, hogy a páncélos valóban robotként, önállóan tudjon harcolni.