Picasso, Einstein és a pápa is ellenezte a Rosenberg házaspár kivégzését

A házaspár a tárgyalásuk során

Fotó: Wikipedia

A 20. század egyik leghíresebb kémkedési botránya Julius és Ethel Rosenberghez köthető, akik a vádak szerint – sok egyéb mellett – a Manhattan-tervről is beszámoltak a Szovjetuniónak. Miután a kommunista ország feltűnően gyorsan készült el saját bombájával, hamar a házaspárra terelődött a gyanú. A bizonyítékok kétségesek voltak, és a világ közvéleménye is mellettük állt, mégis kivégezték őket.

Julius Rosenberg egy, az Egyesült Államokba bevándorolt zsidó család gyermeke volt. 1935-től ő lett a New York-i Kommunista Liga vezetője, és itt ismerte meg későbbi feleségét, Ethel Greenglasst is. A második világháború kitörése után a hadseregben műszaki ellenőrként szolgált, neje pedig titkárnőként dolgozott. 

Kiszivárogtatott információk

A gyanú szerint a férfi 1942-ben találkozott a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) híres kémjével, Szemjon Szemenovval, aki kihasználta Julius kommunista érzelmeit és arra ösztökélte, hogy az Egyesült Államok katonai fejlesztéseiről információkat adjon ki a keleti hatalomnak.

A vádak szerint Rosenberg az évek során számos technikai innováció terveit adta át az NKVD-nek, többek között a Nemzeti Repülésügyi Tanácskozó Testület bizalmas dokumentumait is.

Julius Rosenberg
Fotó: Wikipedia

A férfi 1944-ben feleségén keresztül megtudta, hogy sógora, David Greenglass részt vesz a Manhattan-terv nevű amerikai atomprojektben. Ugyan az Államok kormánya senkivel sem akarta megosztani eredményeit, főleg nem a szovjetekkel, azonban ennek ellenére számos kommunista érzelmű tudós szivárogtatta folyamatosan az információkat a Szovjetunió számára. Ezt alátámaszthatja az a tény, hogy a kommunista állam a háború után igen hamar, már 1949-ben elkészült a saját atombombájával. 

Ekkorra a baráti viszony megszűnt a két nagyhatalom között, és egy új világégés lehetősége is felsejlett. 

A gyanús körülményekre természetesen figyelmesek lettek az amerikai titkosszolgálatok, és öt hónap után eljutottak az első szivárogtatókhoz, majd még öt hónappal később Rosenbergékhez. 1950 júniusában Juliust, majd két hónappal később Ethelt is letartóztatták. Perük 1951 tavaszán kezdődött.

Megosztott közvélemény

A házaspárnak esélye sem volt a tárgyaláson, David Greenglass ugyanis vádalku fejében részletes vallomást tett – és nem rokonai mellett. Julius ellen ráadásul nemcsak sógora, hanem több más elfogott kém és szovjet ügynök is vallott. 

Jóllehet az eljárásrend feszegette a jogszerűség határait, de azzal, hogy a legfőbb ügyész tízmilliók életének veszélyeztetésével vádolta meg a házaspárt (hiszen a szovjetek bármikor bevethették volna az atombombát), továbbá a koreai háború kirobbantásának bűnrészességét is rájuk olvasta, rövidesen érzelmi kérdést csinált az ügyből. 

 

Ethel Rosenberg
Fotó: Wikipedia

A két Rosenberg ugyan végig ártatlannak vallotta magát, az 1917-es kémtörvény értelmében halálra ítélték őket. A döntés megosztotta a világ közvéleményét, a Szovjetunió pedig az ügyön keresztül kívánta prezentálni riválisa kommunistaellenességét és antiszemitizmusát. Több ismert személy propagandamentes kérelmet nyújtott be Eisenhower elnökhöz. 

Pablo Picasso, Albert Einstein és XII. Piusz pápa is küzdött a vádlottak megkegyelmezéséért. 

Mindezek ellenére az elnök hajthatatlan volt, és 1953. június 19-én a New York állambeli Sing Sing fegyházban kivégezték a Rosenberg házaspárt. Ők voltak az első civilek, akiken kémkedés vádja miatt hajtottak végre halálos ítéletet. 

A Rosenberg házaspár megpróbáltatásaira napjainkban is az egyik leghíresebb és legmegosztóbb 20. századi ügyként tekintenek. 

Az ellentmondásokkal teletűzdelt per és a kivégzés a Vasfüggöny keleti és nyugati oldalán egyaránt nagy port kavart, a házaspár bűnös vagy ártatlan volta pedig a mai napig heves viták tárgyát képezi.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.