A bíróság előtt sem bánta meg tetteit a lázadásért elítélt John Brown

John Brown 1846-47-ben

Fotó: Wikimedia Commons

Amerika leghíresebb embere volt halála pillanatában John Brown, aki a polgárháború idején az északiak számára a rabszolgaság elleni küzdelem jelképe lett, a déliek szemében viszont egyszerű bűnözőnek számított.

Brown eredetileg lelkésznek készült, majd gyapotkereskedő lett, de marhatartással is foglalkozott fiatal korában. Új-angliai protestánsok leszármazottja volt, neveltetéséből fakadóan elítélte a rabszolgatartókat és küzdött a feketék felszabadításáért. Első feleségével hét gyereket neveltek, azonban 1832-ben Brown özvegységre jutott. Nem sokkal később elvette az akkor 16 éves Mary Ann Dayt, mely házasságból további 13 utód született. Őket is meggyőződése szerint nevelte, később az abolicionizmus (a rabszolgaság eltörlése) által vezérelt megmozdulásaiban fiai is támogatták.

Vitatott szerepben

Az 1850-es években már pattanásig feszült a helyzet az északi és a déli államok között. A „Vérző Kansas” eseménysorozat, amely 1854 és 1859 között zajlott, a háború előzményeként már fegyveres konfliktusokat is jelentett, amiben John Brown aktívan részt vett. A zavargások során több száz fekete rabszolgát szöktetett meg Kansas és Missouri területéről, akiket Kanada felé irányított. Az öt évig tartó zavargások legsötétebb pontja egyértelműen a Pottawatomie megyei mészárlás volt, melynek során öt rabszolgaságot támogató telepest öltek meg. Máig vitatott, hogy Brown milyen szerepet játszott a történtekben. A mészárlást újabb erőszakhullám követte, a megtorló rajtaütésekben pedig további 29 ember vesztette életét. 

John Brown második felesége, Mary Ann, Annie és Sarah nevű lányaikkal
Fotó: Wikimedia Commons

1859 októberében John Brown és társai egy állami fegyverraktár megtámadásával felkelést próbáltak kirobbantani Virginiában. A zsákmányolt fegyverekkel elfoglalták Harpers Ferry stratégiai pontjait, és ez az akciójuk olyan sikeresnek bizonyult, hogy csak egy kivezényelt gyalogezred tudta megállítani a lázadókat. 

Az eset után John Brown és életben maradt társai bíróság előtt feleltek tetteikért. 

A vezető elleni vád árulás volt, de a per nem szövetségi, hanem állami bíróságon zajlott. Az eljárás során – ami inkább volt politikai leszámolás, mint igazságszolgáltatás – Brown a vallomásában is kiállt nézetei és a rabszolgák felszabadítása mellett. 1859 novemberében egy héten át tárgyalták az ügyét Charles Town-ban, és három vádpontban (gyilkosság, összeesküvés és hazaárulás) találták bűnösnek. Ítélete kötél általi halál volt. 

A rabszolgafelszabadítás mártírja

A per és az ítélet nagy médiavisszhangot keltett az Egyesült Államokban. A tárgyalás során és azt követően is újságírók nyüzsögtek a bíróság épülete körül, de Brown-nal nem beszélhettek. Ezt a tiltást később feloldották, és a címlapokat ellepték a siralomházban ülő felkelővel készített interjúk. Az ítéleteket 1859. december 2-án végrehajtották: John Brownt felakasztották, míg társait golyó által végezték ki. Brown testét felesége a családi farmjukra szállíttatta, ahol pár nappal később eltemették. „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.” Mindössze ez az újszövetségi idézet áll Brown sírján. 

Egy 1863-as nyomtatványon a krisztusi alakban ábrázolt Brown
Fotó: Library of Congress

Halálakor az Egyesült Államok leghíresebb embere volt, akiről egyszerre gondolták, hogy bűnös és áldozat. Az abolicionisták azonnal a mozgalom hősének nyilvánították, és összejöveteleket szerveztek emléke ápolására. Nem sokkal később Ralph Waldo Emerson és Henry David Thoreau a rabszolgák felszabadításáért folyó küzdelem mártírjaként hivatkozott rá. Életét az USA-ban többször megfilmesítették, és még egy dal is őrzi emlékét: a John Brown’s Body című ének a polgárháborúban az északiak indulója lett. 

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.