Csak a per marad, ha késik a repülő

A nemzetközi joggal összeegyeztethetőnek ítélte januárban az Európai Unió bírósága azt a rendeletet, amelynek értelmében az uniós légitársaságok kötelesek kártérítést fizetni vagy segítséget nyújtani azon utasoknak, akiknek járatát törlik vagy jelentősen késik, vagy a gép megtelése, túlfoglalás miatt az utolsó pillanatban lemondják a helyét. Az általunk megkérdezett szakértők szerint a szabályozás nem kellően átgondolt, nem egyértelmű, és hátrányosan különbözteti meg a légi iparágat. A bajba került utasok rossz esetben ugyanakkor csak bírósági segítségre számíthatnak.

A rendelet bevezetésekor vita tárgyát képezte a fuvarozók részéről, hogy a fapados vagy hagyományos társaságokat érinti-e hátrányosabban a szabály. A diszkont légitársaságok azzal érvelnek, hogy a járattörlés miatt kifizetett 250 eurós kompenzációt ők nem tudják beépíteni áraikba - a legtöbb fapados jegy ennél jóval kisebb összegbe kerül - ezért őket aránytalanul nagyobb veszteség éri. Ráadásul a diszkont fuvarozóknál az egyik legégetőbb probléma, a túlfoglalás - amikor egy adott járatra a helyek számánál több utast foglalnak be - nem is áll fenn a fapados modell és a foglalási rendszerek jellege miatt. A hagyományos légitársaságok szerint ugyanakkor nekik a központi repülőterek magasabb költségei miatt nagyobb káruk származik a rendelet bevezetéséből, mint a fapadosoknak.

A járatok jelentősebb késése esetén, már 2-3 órás késés esetén is minden utasnak kötelezően jár a repülőtéri asszisztencia - tudtuk meg Németh Krisztinától, a Malév kommunikációs vezetőjétől. Ekkor egy kupon vagy voucher ellenében étel és italt, illetve telefonálási lehetőséget vagy adott esetben szállást kell biztosítania a "vétkes" légitársaságnak az utasok részére. Az ellátás mértéke a késés nagysága és a megtett kilométerek függvényében változik. A légitársaság hibájából történő járattörlés esetén kompenzáció jár az utasoknak, ami a rövid távú járatoknál 250 eurót tesz ki, a hosszabb járatokon pedig 400-600 eurót is elérhet.

Túlfoglalás esetén elsőként megpróbálnak megoldást keresni a légitársaságok az utasokkal - erre szinte minden légitársaság működtet egy irodát, ahol telefonon vagy e-mailben lehet szóvá tenni panaszunkat - és felajánlanak egy helyet a hasonló útvonalon, de más időpontban közlekedő járatra. A panasz benyújtásának módja minden légitársaság üzleti szabályzatában elolvasható, de mivel ezt kevés utas böngészi át minden repülés előtt, a panasz benyújtásához célszerű mellékelni a foglalásról szóló igazolást és a repülőjegyet is. Ha a felajánlott helyet elutasítja az utas, akkor jöhet a kompenzáció. Szerencsésebb esetben sikerül megegyezni az utasnak és a légitársaság képviselőinek, viszont amennyiben a légitársaság nem ismeri el hibáját, csak jogi úton szerezhetünk érvényt követelésünknek. Az EU rendelete szerint a vitás ügyek a helyi bíróságok hatáskörébe tartoznak.

Megtudtuk, hogy a fuvarozók minden esetben igyekeznek kölcsönösen előnyös megoldást találni, de értelemszerűen a társaságok gazdasági érdeke szerint és nem utolsósorban a szabályozás hiányosságai miatt sok esetben nehéz elismertetni a légitársaság felelősségét, így maradhat a jogi procedúra és a bosszankodás.