Ferihegy elriaszthatja a fapadosokat

Az elmúlt néhány hétben négy újabb fapados légitársaság kezdte meg, vagy jelentette be magyarországi járatainak beindítását. Szakértők szerint egyre kíméletlenebb harc várható a fapadosok hazai piacán, Ferihegy egyeduralkodó szerepe és magas árai pedig akár el is riaszthatják a légitársaságokat.

Bár kétségtelenül jó hír, hogy egyre több légitársaság gondolja úgy, hogy érdemes Magyarországra repülnie, szakértők szerint egyre inkább láthatók a hazai piac korlátai is. Becslések szerint a légitársaságok száma és az utasforgalom minimális növekedése mellett a Magyarországra érkező repülőgépek száma idén stagnálni fog. Szakértők szerint ennek elsődleges oka, hogy - noha Magyarországon már a debreceni, a sármelléki, sőt legújabban a szegedi repülőtér is képes kisebb utasszállítók fogadására - a fapados piac túlságosan Ferihegy-központú, a vidéki repülőterek még nem alkalmasak arra, hogy nagyobb forgalmat szippantsanak el Budapestről.

További problémát jelent, - és sokan épp a ferihegyi forgalom stagnálásnak okát is ebben látják - hogy a Ferihegyi repülőtér magas árai nem állnak összhangban a gyenge színvonalú szolgáltatásokkal. Ez akár a hazai fapados piac teljes átalakulását is eredményezheti, ugyanis több légitársaság fontolóra vette járatainak csökkentését vagy akár a budapesti, stratégiainak minősített bázis feladását is. Az EasyJet például tavaly novemberben jelentette be: fontolóra veszi budapesti járatai számának jelentős csökkentését, ha a reptér által kért árak továbbra is ilyen magasak maradnak. Néhány társaság már tavaly májusban felemelte hangját a magas repülőtéri díjak csökkentése érdekében, végül azonban nem történt semmi. Nemrégiben pedig a Wizz Air igazgatója, Váradi József mondta el, hogy a budapesti repülőtér egyenesen gátolja a hazai repülés fejlődését. A légitársaság vezetője hozzáfűzte, hogy Budapest a Wizz Air számára stratégiai piac, de nem biztos, hogy mindig így lesz. Ez akár burkolt figyelmeztetésként is értelmezhető, hogy ha nem történi változás Ferihegy díjaiban, a cég kivonul a magyar piacról. Az elmúlt időszakban megfigyelhető volt, hogy a cég fokozatosan átcsoportosította repülőgépeit a lengyelországi piacra, ahol egyébként a Wizz Air a lengyel nemzeti légitársaság, a LOT után a második legnagyobb cég.

Komoly gondot jelent például a Lengyelországgal folytatott versengésben, hogy ott a hazainál gyorsabb ütemben fejlesztik a másodlagos repülőtereket, alkalmassá téve így azokat a fapados járatok fogadására. A diszkont cégek számára ezen kívül azért kedvezőek a lengyelországi légikikötők, mert összességében jóval alacsonyabb költséggel szállhatnak le az ottani repülőtereken, mint Ferihegyen.

A Budapest Airport vezetősége természetesen igyekszik megnyugtatni a kedélyeket és többször közölte, hogy az új angol tulajdonos feltett szándéka a légitársaságok számára kötelezően fizetendő díjtételek csökkentése. Ehhez azonban jelentős elbocsátásokra lesz szükség a repülőtéren. A témában legutóbb megszólaló Chris Woodruff, a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport megbízott vezérigazgatója a régióban kimagasló repülőtéri díjak további mérséklését ígérte. A társaság célja a Ferihegyről közlekedő járatok számának növelése, az árak csökkentése mellett - mondta a vezérigazgató. Chris Woodruff szerint Ferihegy még mindig a legdrágább repülőterek közé tartozik a régióban, ezért a versenyképesség növelése érdekében tovább mérséklik a díjakat, részleteket azonban nem árult el. Elmondta: a január elsejétől visszamenőleges hatályú, 5 százalékos díjmérséklés 5 millió euró megtakarítást jelent a légitársaságoknak.

Szakértők szerint ugyanakkor a magas ferihegyi díjak hangoztatása kitűnő ürügyet szolgál néhány cégnek, hogy erre hivatkozva csökkentse járatainak számát, nem ismerve el a magyarországi piac meghódítására tett kísérlet kudarcát.