Moszkva új arca

Az orosz fővárosnak állítólag két szíve van. Egy régi és egy új. A tervek szerint a kettőnek egy ritmust kéne ütnie. A régi Lomonoszov egyetem és a Vörös Tér gigantomán vonalai mentén dobog, az új pedig a pazar árukínálatáról híres Tverszkaja úton lüktet. Az egyiken kvászt (savanykás hűsítőt) és pirogot a másikon kólát és gofrit vásárolnak a járókelők.

Igaz, ma már a híres vagy inkább hírhedt GUM-nak (Állami Nagyáruház) is csak a külső falai és a homlokzata emlékeztet a régi időkre, bent az áruház polcain bőséges és tetszetős az áruválaszték. A Tverszkaja úton mutatkozik azonban a leglátványosabban az orosz főváros ütemes fejlődése, mind kínálatban, szolgáltatásban mind városrendezésben. Világmárkák és luxuscikkek, pompás kirakatok, elegáns kávézók, és összességében egy rendezett utcakép mutatkozik.

Hogy a városban található 13 ezer panellakást és külső kerületek nyomorát, valamint a belváros attraktívabb utcáit hogyan kellene egészséges egyensúlyba hozni, arra még nincs ötlete a moszkvai városvezetésnek, de az arculatterv, hogy miként tegyék vonzóbbá az orosz fővárost a nyugati turisták számára, már készen áll.

A külföldiek főleg a kommunista múlt, a feketekereskedelem, a maffia leszámolások, az alacsony színvonalú szolgáltatás, és a magas árak okán felmerülő rossz benyomásaik alapján mellőzik Moszkvát. Ezt enyhítené a kormány most kidolgozott hároméves programja, ami közel 450 millió rubelt (27 millió dollár) áldozna az orosz főváros új imágójának kialakításához. Az összevont kampány nem csak Moszkva régi-új ruháját szabná át, hanem a nemzetközi presztízs visszaszerzése mellett a tervek szerint 6-9 százalékos, főleg külföldi befektetések növekedését jelentene.

A városvezetés a turizmus visszaesésének egyik okát abban látja, hogy a világsajtóban megjelenő információk, melyek szerint Moszkva a világ legdrágább városa, tévesen tájékoztatják mind a befektetőket, mind a városnéző turizmus rajongóit.

Georgij Muradov szerint tévesek az elemzések, mivel szerinte a moszkvai árak nem haladják meg a londonit vagy a tokióit. Az ország külföldi kapcsolatokért felelős tisztségviselője szerint a legfontosabb a jövőben, hogy ne csak hagyományos nyomtatott formában jelenjenek meg várost népszerűsítő cikkek és fizetett hirdetések a világsajtóban, hanem az online média lehetőségeit is kihasználják.

Ez utóbbit a szakértők is helyeslik, hiszen a portálok fórumai kiválóan alkalmasak valódi élménybeszámolókra, vélemény és tapasztalatcserékre. Azonban nehezményezték, hogy míg Európa más területein már a legkisebb települések is rendelkeznek internetes honlappal, addig a világ egyik legnagyobb és legnépesebb városának nincsen sem orosz, sem angol nyelvű saját portálja. További problémát jelent, hogy a moscow.ru domain nevet néhány évvel ezelőtt egy szemfüles magánszemély foglalta le, akivel most hosszas egyezkedésbe kezdett a városvezetés.

A turisztikai szakember azt is szorgalmaznák, hogy a 27 millió dolláros keretből a reklámkiadások mellett jusson valódi fejlesztésekre is.