Győztek a fapadosok

Az idei év első kilenc hónapjában valósággal felpezsdült a hazai fapados-piac. Több új légitársaság kezdte meg működését budapesti járatokkal, a meglévő ismertebb cégek a nyári szezonra új desztinációkat vettek fel palettájukra, mások pedig új repülőgépeket állítottak szolgálatba. Októbertől a legújabb cég, a Smart Wings is beindítja járatait, s ezzel immár 52 légitársaság kínál menetrendszerinti járatokat a világ 100 városába Budapestről. Egyre nagyobb problémát jelentenek a cégek számára ugyanakkor Ferihegy magas árai.

A fapadosok növekvő ferihegyi forgalma ugyanakkor időről-időre felveti a diszkont légitársaságok legégetőbb problémáját, a szerintük túlságosan magas ferihegyi árakat. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója szerint a magyarországi utasforgalom növekedésének legnagyobb akadálya éppen az, hogy aránytalanul magasak a ferihegyi repülőtéri költségek. Ennek kapcsán Váradi József a társaság múlt heti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Wizz Air repülőtéri költségei - a leszállási és egyéb díjak - máshol átlagosan 10 eurót tesznek ki utasonként, a Budapest Airport által megállapított költségek pedig elérik a 23,6 eurót.

Váradi József közölte, hogy alternatívaként Debrecen, a Győr melletti Pér és a még fejlesztés előtt álló Székesfehérvár melletti Börgönd repülőterének használatát vizsgálják. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a Budapest Airport vezetésével folyamatosak a tárgyalások, de eddig süket fülekre találtak. Az eseményen elhangzott, hogy a légitársaság költségeinek mintegy 20-30 százalékát teszik ki a repülőtéri költségek. A ferihegyi túlzott költségek között említette Váradi József a busz használatát, amely az utasokat a repülőgéphez szállítja és amelyért járatonként 75-80 eurót kell fizetni.

Budapest a Wizz Air számára stratégiai piac, de nem biztos, hogy mindig így lesz. Ez akár burkolt figyelmeztetésként is értelmezhető, hogy ha nem történi változás Ferihegy díjaiban, a cég kivonul a magyar piacról. Az elmúlt időszakban megfigyelhető volt, hogy a cég fokozatosan átcsoportosította repülőgépeit a lengyelországi piacra, ahol egyébként a Wizz Air a lengyel nemzeti légitársaság, a LOT után a második legnagyobb cég.

Szakértők szerint a fapados cége kiszolgáltatottságának az az oka, hogy - noha Magyarországon már a debreceni, a sármelléki, sőt legújabban a szegedi repülőtér is képes kisebb utasszállítók fogadására - a fapados piac túlságosan Ferihegy-központú, a vidéki repülőterek még nem alkalmasak arra, hogy nagyobb forgalmat szippantsanak el Budapestről, így ezt a monopol helyzetet Ferihegy a maga hasznára tudja fordítani.

További problémát jelent, hogy a Ferihegyi repülőtér magas árai nem állnak összhangban a gyenge színvonalú szolgáltatásokkal. Ez akár a hazai fapados piac teljes átalakulását is eredményezheti, ugyanis a Wizz Air mellett több légitársaság ps fontolóra vette járatainak csökkentését vagy akár a budapesti, stratégiainak minősített bázis feladását is. Az EasyJet például tavaly novemberben jelentette be: fontolóra veszi budapesti járatai számának jelentős csökkentését, ha a reptér által kért árak továbbra is ilyen magasak maradnak. Néhány társaság már tavaly májusban felemelte hangját a magas repülőtéri díjak csökkentése érdekében, végül azonban nem történt semmi.

A Budapest Airport vezetősége természetesen igyekszik megnyugtatni a kedélyeket és többször közölte, hogy a tulajdonos feltett szándéka a légitársaságok számára kötelezően fizetendő díjtételek csökkentése.