Tökéletesen biztonságos hely tehát nincs, de nézzünk néhány helyszínt a legveszélyesebbek közül.
Szomália: A kelet-afrikai országban gyakorlatilag nincsenek törvények, a lakosság kiszolgáltatott a számtalan kisebb-nagyobb hadúrnak, akik fegyvercsempészetből és drogkereskedelemből élnek. Az utakon kábítószer hatása alatt álló fegyveres gyerekek portyáznak. Aki mindezek ellenére erre utazik, számítson bandák közti fegyveres összecsapásokra, de gyakoriak az emberrablások és kalóztámadások is, az ország nagy része pedig alá van aknázva. Sok esetben még a segélyszervezet dolgozóit is támadás éri.
Irak: Bár az ország egyes részein némileg javult a biztonság, de a különböző politikai csoportosulások és vallási irányzatok közötti ellentét miatt várhatóan tartós bizonytalanságra és elhúzódó fegyveres konfliktusra kell számítani. A legveszélyesebb részek Bagdad és környéke, valamint a Tikrit, Hillah, Ramadi és Mandali által határolt jókora négyszög. Biztató ugyanakkor, hogy az ország északi, kurdisztáni részén - legalább is egyes területeken - a biztonsági helyzet lehetővé teszi - tenné - az idegenforgalom beindítását. Szállodák épülnek, beindultak a légijáratok, sőt az Egyesült Államokban még a térség népszerűsítését célzó turisztikai kampány is indult.
Afganisztán: az Egyesült Államok által vezetett NATO erők jelenléte előmozdította ugyan a helyzet normalizálódását, de az al-Kaida harcosai és a Talibánhoz hű katonák még komoly tartalékokkal rendelkeznek az ország Pakisztánnal határos hegyvidékeiben. Mindezek következtében és a politikai rendszer ingatag volta miatt Afganisztánban várhatóan még hosszú ideig csak vágy marad a biztonság, az utazás errefelé tehát nem ajánlott. Pedig az ország gyönyörű és minden adottsága meglenne ahhoz, hogy mondjuk a kalandturizmus kedvelői felfedezzék maguknak.
Haiti: a 2006. februári demokratikus választások óta normalizálódtak a közállapotok az országban, de a törvények és szabályozások hiánya, a rendőrségi korrupció, valamint a gyakori emberrablások miatt továbbra sem ajánlott Haitit választani utazásunk célpontjául.
Pakisztán: legutóbb a Benazir Bhutto elleni merénylet világított rá az országban uralkodó állapotokra. A síta és szunnita közösségek egymás ellen irányuló merényletei, az al-Kaida újra erősödő működése és a nemzetközi katonai haderő jelenléte miatt itt sem számíthatunk gyors javulásra, a merénylet nyomán pedig a politikai bizonytalanság is tovább nőtt. Pedig Afganisztán bizonyos részeire bárki nyugodtan utazhat, az ország egyes hegyvidékein kitűnő túraútvonalak vannak, s kevés olyan várost látni keleten, mint mondjuk Lahore.
Szudán: Nem valószínű, hogy ez lenne az Afrikába készülők elsőszámú úticélja, de aki Szudánba készül, mindenképpen kerülje az ország deli területeit, különösen Darfurt. Itt a kormányhoz hű miliciák folyamatos harcban állnak a fegyveres felkelőkkel. A nagyobb városok kevésbé veszélyesek, de a Nílus felső folyásának nyugati vidéke magas kockázatú térségnek számít.
Libanon: az ország gyakorlatilag a Szíria ellenes és Damaszkusz-párti fegyveres erők küzdelmének árnyékában él. A politikai szintéren rendszeresek a vezetők elleni merényletek, az Izrael elleni fegyveres konfliktus pedig csak tovább súlyosbított a helyzeten. A szakértők tovább összecsapásokat és tüntetéseket prognosztizálnak, ami már csak azért is sajnálatos, mert Libanonban számtalan olyan hely található, amely eddig is szép számban vonzotta a turistákat. Az ország bővelkedik kulturális látnivalókban, a főváros Bejrút a közel-kelet talán legszebb városa, sőt itt még síelni is lehet kétezer méter feletti magasságú hegyeken.