Elveszett a csomagja? Nincs vele egyedül

Tavaly közel 26 millió poggyász veszett vagy keveredett el világszerte a repülőtereken feladott csomagok közül - derül ki egy felmérésből. Ez óriási számnak tűnik, ám hozzá kell tenni, hogy összesen 2,9 milliárdan utaztak repülővel, így ezer utasra mindössze kilenc elkeveredett bőrönd jut. Ráadásul döntő többségük utólag megkerült.

Akárhogy is nézzük, a csomagokra való feszült várakozás a repülés talán legkellemetlenebb része. Elég sokan vannak azok, akik egy repülőút végén hiába várják a feladott poggyászukat. A SITA átfogó felmérése szerint tavaly közel 26 millió feladott csomag veszett vagy keveredett el világszerte. Ez egyébként az eddigi legjobb mutató volt, de azért van még hova fejlődni. 2011-ben egyébként összesen 2,9 milliárdan utaztak repülővel, kicsivel többen, mint egy évvel előtte. Ez azt jelenti, hogy 1000 utasra mintegy kilenc elkutyult bőrönd jut. Igaz, az eltűntnek vélt bőröndök nagy része a felmérés szerint csak késik, több mint tíz százaléka azonban megsérül, néhány pedig végleg elvész.

Nemcsak az utasoknak, hanem a légitársaságoknak is érdeke, hogy minél kevesebben álljanak sorban a reptereken az elveszett poggyászokkal foglalkozó ablakok előtt, mivel átlagosan minden rosszul kezelt poggyász 100 dollárjába kerül egy-egy légitársaságnak. A legtöbb hibát vagy késést egyébként továbbra is az átszálló utasok tapasztalhatják, az ő bőröndjeik keverednek el a leginkább.

A problémát általában az okozza, hogy nem a megfelelő repülőgéphez vagy légitársasághoz kerülnek a bőröndök, amikor az utas az egyik járatról átszáll a másikra. Ha a jelenlegi trend folytatódik, akkor 2020-ra az elkevert bőröndök több mint 60 százalékát a tranzitcsomagok fogják kitenni. Ez is lehet az oka annak, hogy a fapados légitársaságok kevesebb csomagot veszítenek el, mivel ezek a cégek általában a point-to-point utaztatásban érdekeltek.

De azért nem csak átszálláskor keverednek el bőröndök. Gyakran az okozza a gondot (a későn érkező csomagok 15 százalékánál), hogy fel sem kerül a gépre a csomag, vagy ha fel is került, a landolás után rossz futószalagra kerül. Néhány esetben pedig a rossz címkézés a felelős a keveredésért.

Sok múlik a földi kiszolgálókon

A felmérésből kiderül, hogy a külső körülmények, mint az időjárás, nagyban befolyásolhatják a bőröndök megérkezésének pontosságát. 2010-ben például iszonyú rosszul alakultak a számok Európában, amit elsősorban az izlandi vulkánkitörések okozta zűrzavarnak, a kemény télnek és a különböző sztrájkoknak tulajdonítanak.

A légitársaságok mindenesetre optimistán tekintenek a jövőbe. Tény, hogy az elmúlt hét évben csökkent az elvesztett vagy elkevert bőröndök száma, köszönhetően az összefogásnak, a technológiai újításoknak és egyéb megoldásoknak. A légitársaságok többsége szerencsére kiemelt beruházási területnek tekinti a bőröndök kezelését és utaztatását. A tervek között szerepel például egy mobil szerkezet beépítése 2014 év végéig, amitől azt várják, hogy segíteni fogja a bőröndök pontosabb megérkezését. De szeretnék elérni azt is, hogy hatékonyabb legyen az információáramlás a légitársaságok, a repülőterek és a földi kiszolgáló szervezetek között. Így az utasok is több információhoz juthatnának azzal kapcsolatban, hogy milyen utat járnak be a csomagok a check-intől egészen odáig, hogy megérkeznek a célvárosban a megfelelő futószalagokra.