Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egy csapat Concorde-rajongó azt tervezi, hogy életre kelti a 2003-ban nyugdíjazott géptípust. A Concorde Club máris 160 millió fontot (68,2 milliárd forint) gründolt a legendás szuperszonikus utasszállító feltámasztására. Ha minden jól megy,
2019-ben szállhat fel az első repülő,
épp 50 évvel azután, hogy az első Concorde a levegőbe emelkedett.
A csoport először is azt tervezi, hogy 2016 végig kiállít egy Concorde-ot a londoni Temzén egy emelvényen. A fedélzetén éttermet rendeznek be, a látogatóktól pedig 16 fontos (6800 forint) belépőt szednek, amit a projekt második szakaszára fordítanak. Utóbbi során egy Concorde-ot újítanak fel kívül és belül, amelyet a párizsi Le Bourget repülőtérről szereznek, és
ezzel charterjáratokat fognak üzemeltetni,
illetve különleges eseményekre, bemutatókra használják majd – írja a Daily Mail.
A brit-francia fejlesztésű utasszállító sebessége elérte a 2500 km/h-t, vagyis túlszárnyalta a hangsebesség kétszeresét. Összesen húszat építettek belőle, amelyből 6 prototípus volt, a maradék 14-et pedig az Air France és a British Airways által üzemeltette 1976-tól 27 éven keresztül. Általában a londoni Heathrow és a párizsi Charles de Gaulle repülőtérről repült a New York-i John F. Kennedy repülőtérre. A szokásos 8 óra helyett
általában kevesebb mint 3 és fél óra alatt tette meg a London-New York távot,
de a rekordja 2 óra, 52 perc és 59 másodperc volt, amelyet 1996. február 7-én tett meg.
Egy baleset, amely megrázta a világot
2000. július 25-én a párizsi Charles De Gaulle repülőtéren a New Yorkba induló Concorde jobb főfutóművének első kereke felszállás közben, a futópályán egy titán fémszalagon gurult át, amely 32 centiméter hosszúságban kettévágta az abroncsot. A fémszalag a Concorde előtt felszálló Continental Airlines DC-10 típusú repülőgépéről esett le. A fémszalaggal való érintkezés pillanatában a kerékabroncs szétrobbant, a nagy sebességgel repülő abroncsdarabok pedig több helyen átlyukasztották a gépszárny aljának borítását, így a 13-as számú üzemanyagtartályt is, valamint a futómű elektromos vezetékeit is átszakították. Az elektromos vezetéken szikrák keletkeztek, ami belobbantotta a tartályból kiszivárgó üzemanyagot. A tűz miatt először csökkent a hajtómű teljesítménye, majd amikor a fedélzeti mérnök teljes egészében leállította a hajtóművet, az üzemképes bal oldali hajtómű nem tudott elegendő tolóerőt generálni a megfelelő emelkedéshez. A repülőgép a Hotelissimo nevű szállodára zuhant Párizs Gonesse nevű külvárosában. A balesetet a repülőgépen utazó 100 utas és 9 fős személyzet közül senki sem élte túl, továbbá a szállodában tartózkodók közül négy ember életét vesztette.A 113 halálos áldozatot követelő 2000-es Concorde-katasztrófa, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások és több más kedvezőtlen tényező miatt 2003. október 24-én kivonták a forgalomból. Az utolsó üzemképes Concorde utasok nélkül 2003. november 26-án szállt fel utoljára, a filtoni repülőtér múzeuma felé, de a gép a visszavonulása után is a repülés egyik jelképe maradt.
Bár a Concorde példája azt mutatta, hogy a szuperszonikus utasszállítás nem kifizetődő, a hangsebesség feletti repülésben más is lát fantáziát. Az Airbus például nemrég olyan gépet szabadalmaztatott az Egyesült Államokban, amely deltaszárnyak és behúzható hajtóművek segítségével
a hangsebesség 4,5-szeresére lenne képes.
Az új gép jóval kevesebb utast szállítana, mint a Concorde, de a benne alkalmazott újításoknak köszönhetően a hangsebesség átlépésekor jelentkező hangrobbanás hatása is csökkenne, ami a Concorde-oknál gondot jelentett (bővebben itt írtunk róla).
