Mikor először jártunk ott, és bepillantottunk a kiállítóterembe, meglepődtünk, milyen pici az egész. Aztán, mikor közel egy óra múlva még mindig bent voltunk, rájöttünk, a látszat ez esetben alaposan csal. A kiállítás ugyanis tele van jobbnál jobb interaktív elemekkel, amelyekkel nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is remekül elszórakoznak, miközben egy csomó új információhoz is hozzájutnak.
A Börzsöny lakói című kiállítás egyik szereplője természetesen a hiúz. A látogatóközpont névadójáról például izgalmas kameracsapdás felvételeket láthatunk, melyek egy ilyen rejtett életmódú, az erdőben szinte szellemként mozgó állat kutatása esetében kulcsfontosságúak.
A hiúz 1915 és 1983 között eltűnt a hazai hegyekből,
aztán 1983-tól 1995-ig szinte minden télen nyomára akadtak a Börzsönyben, majd megint eltűnt egy időre. 2005-ben bukkant fel újra, azóta rendszeresen megtalálják a nyomait.
A nyomkeresésre természetesen a havas, téli időszak a legalkalmasabb, ilyenkor a nemzeti park szakemberei nyomkereső túrákat is szoktak szervezni. A kiállítás kameracsapdás felvételein egyébként más állatokat, például vadmacskát, rókát és vaddisznókat is láthatunk.
Egy jó interaktív kiállítás minden érzékszervet megdolgoztat.
Ez itt maradéktalanul teljesül, egyedül az orrunk nem kap feladatot. Tapintás alapján kell rájönnünk, mit rejtenek a fiókok, de azt is kitalálhatjuk, mely állatok hangját halljuk a hangszórókból. A kiállítás hangsúlyosan foglalkozik az ízeltlábúakkal, nemcsak a jellemző fajokat ismerhetjük meg, de a rovarok szemével is rácsodálkozhatunk a világra.
Természetesen cincérekkel is találkozhatunk, köztük a nemzeti park címerállatával. A havasi cincér Európa számos országából szinte teljesen eltűnt, ugyanis az erdőgazdálkodásban hosszú ideig az volt a gyakorlat, hogy a holt fákat elszállították az erdőkből. Ettől bizonyára rendezettebbnek tűnt a terület, azonban
számos bogárfaj sorsa megpecsételődött, hisz lárváik évekig fejlődnek a holt fákban.
Svájcban például mű-holtfákkal próbálják megteremteni a megfelelő feltételeket a lárvák fejlődéséhez.
A kiállításról természetesen az embert sem hagyták ki, hisz évszázadok óta aktív alakítója a tájnak: gyümölcsöket gyűjtöget és termel, fát vág, érceket bányász ki és munkál meg. Ez utóbbira utalnak a környékbeli helynevek is, mint például Vasbánya-hegy, Hevér-lyuk vagy épp a mesebeli Vasfazék-patak. Királyrét régi neve, Szokolyahuta is a 18. században meginduló helyi vasércbányászatra és fémfeldolgozásra utal.
A kiállításon láthatjuk egy vashámor makettjét, mely gombnyomásra be is indul. A hámorokat általában víz mellé telepítették, és a víz ereje szolgáltatta a vaseszközök előállításához szükséges energiát. A szokolyahutai vasműben számos eszköz készült a nyersvas mellett, például kovácsüllő, kalapács vagy épp patkó.
A látogatóközpontban a kiállítás mellett egy zöld bolt is található, ahol a nemzeti parkos termékeken, kiadványokon túl a börzsönyi túrákkal kapcsolatos információkhoz is hozzájuthatunk. A ház egyik fő profilja az erdei iskola, de nemcsak gyerekcsoportok, hanem
egyéni kirándulók számára is kínálnak itt szállást.
3-6-8 ágyas szobákban 41 fő, 2 ágyas, zuhanyzós szobákban 10 fő számára tudnak szállást biztosítani. Arra azonban számítani kell, hogy az áprilistól június középig tartó szezonban az erdei iskola teljes gőzzel üzemel, ilyenkor nem biztos, hogy lesz szabad hely.
Hétvégenként rendszeresen szerveznek tematikus túrákat is. Legnépszerűbbek a júniusi szentjánosbogarász és az őszi szarvasbőgéses túrák. Novemberben lesz például tájtörténeti és nyomkereső családi túra is. A látogatóközponttól indul a Királyréti tanösvény, amelyet bárki önállóan felfedezhet.
Érdemes beszerezni a házban megvásárolható tanösvénykísérő füzetet, amelyből két változat is van, a hagyományos szöveges és a kisebb gyermekeknek szóló rajzos. A ház udvarán felállítottak egy fotóslest, amelyet előzetes bejelentkezéssel bárki használhat, akár már most, a hamarosan kezdődő madáretetési szezonban, hisz a les ablaka egy madáretetőre néz.
Királyréti tanösvény
A 2,9 kilométer hosszú tanösvény kilenc állomásból áll. A séta során a látogatók megismerkedhetnek az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével.
Állomások:
1. Régi királyréti és szokolyai gyümölcsfák
2. Így is lehet fát vágni
3. Vadgyümölcsök
4. Fenyves élővilága
5. Bajdázói-tó
6. Mocsári teknős
7. Királyréti-tó
8. Pincék
9. Település élővilága
További információkat ezen a honlapon olvashatnak.