Ezek a leghangulatosabb magyar kis hidak

Vágólapra másolva!

Sokszor csak átsétálunk rajtuk, néha ők maguk jelentik a fő látványosságot, máskor pedig tágabb környezetükkel együtt várnak felfedezésre. Hazánk legszebb kis hídjait gyűjtöttük csokorba a kőtől az acélon át az újra felfedezett fáig. Első rész.

Gulyás Attila,

Turista Magazin

Vágólapra másolva!

utazás Turista Magazin híd Kányavári híd Lillafüred Gyadai tanösvény

Amíg a nagy hidak, kastélyok, városok építői a kor legfejlettebb építészeti megoldásaival dolgoznak, addig a fényes építmények árnyékában sokszor találunk olyan kisebb alkotásokat, amelyek az adott korszak és vidék mindennapi építészetét, hagyományőrzését, avagy éppen kísérletező kedvét tükrözik. Öt helyszínünk öt kisebb hídja olyan ismert vagy kevésbé ismert túraútvonalakhoz kötődik, amelyek az építészet iránt kevésbé érdeklődőknek is remek lehetőséget kínálnak egy kis kimozdulásra.

1. Gyadai tanösvény függőhídja

A cserháti Naszály-hegy történetét és élővilágát bemutató tanösvény – a Katalinpusztai Kirándulóközponttal együtt – a börzsönyi és a nyugat-cserháti erdők kapuját jelenti a Vác felől érkezők számára. A több ütemben épült ösvény öt kilométer hosszan vezeti körbe a kirándulókat, miközben látnivalók széles skáláját érinti és mutatja be a kaszálóktól a kőzeteken át az erdő vadonjáig.

A kirándulóközpontból induló útvonal első kilométere, amely egyben az országos kéktúra útvonala is, a Naszály oldalában emelkedve több völgyet is keresztez. Az egyik ilyen helyszínen már a tanösvény 2004-es megnyitása után

felmerült az igény egy látványos híd építésére, amely kiválthatja a csúszós falépcsőket.

Végül néhány egyetem, Vác városa és a Naszály hatalmas kőbányáját működtető vállalat összefogásával 2008-ra készült el a 23 méter hosszú, egyedi függőhíd. A 7 centiméter vastag, tölgyfából készült járópadlózaton egyszerre csak tizenöten tartózkodhatnak.

2. Hollós-völgyi vasúti híd, Lillafüred

Az 1920-as évekre megépült lillafüredi erdei vasút Miskolc városát kapcsolta össze a Bükk rengetegével. A ma is használt fővonalból számos mellékvonal is elágazott, ezek egyike a két kilométer hosszú, meredeken emelkedő, kerek-hegyi szárnyvonal volt, amely egészen a Szinva forrásáig vezetett. A lillafüredi Palotaszállótól induló vonal röviddel az elágazás után egy

kis völgyhídon keresztezi a Szinva patakot.

A híd falai a közelben bányászott, faragott kőből épültek, míg a fő nyílást hagyományos, szegecselt, acélgerinclemezes tartó alkotja.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Az alatta elhaladó piros sáv jelzésű, forgalmas turistaút a Hámori-tavat és a Palotaszállót köti össze Lillafüred déli részével – ennek átvezetéséhez az alsó hídfőben egy kis boltozott nyílás épült. A vasút mellékvonalainak leépülése sajnos a kerek-hegyi szárnyat sem kerülte el:

az utolsó vonat az 1980-as évek végén haladt át rajta,

ezután a síneket felszedték, a híd magára maradt, de a szerkezete máig jó állapotban van. Közvetlenül a híd mögött a Szinva hét méter magas, természetes vízesése csörgedezik.

3. Kányavári-sziget hídja

A Kis-Balaton vadonjának közepén, hosszú zsákúton lehet megközelíteni a vízrendszer egyetlen szabadon látogatható területét, a parkosított Kányavári-szigetet. A szigetre vezető, 1983-ban épült fahíd fő tartóelemei az akkori idők csúcstechnológiájával készültek. Ragasztott, hajlított fagerendákból állnak, amelyek bő harminc év után is jó állapotban vannak. Egyedi félkörívei a reggeli, sima víz tükrében három kecses körré formálódnak.

A híd nemcsak a környék látnivalóit és építészeti értékeit bemutató kiadványokban szerepel, de már egy hídmérnöki konferencia anyagában is felbukkant, igaz, a nem éppen hízelgő „Amikor az erdész tervez hidat” címszó alatt. A magas lépcsőkön megmászható szerkezet ugyanis alulméretezettnek bizonyult az oldalirányú terhelésekhez, de ezt a hibát a 2006-os felújítás során utólagos megerősítésekkel korrigálták.

A hídon át a szigetre érkezve a látogatókat a Búbos vöcsök tanösvény várja,

rajta két kilátóval, Matula bácsi kunyhójával és játszótérrel, a távolban pedig a Kis-Balaton állataival, amelyek közül néhány annyira megszokta az ember jelenlétét, hogy ha szerencsénk van, másutt nem tapasztalható közelségbe merészkednek.

4. Dégi angolkert fahídja

A Fejér megyei Dégen álló Festetics-kastélyt Közép-Európa egyik legnagyobb tájképi kertje öleli körbe. A kastély 1810 és 1815 között épült klasszicista stílusban Pollack Mihály tervei szerint, és sokban hasonlít az építész későbbi főművére, a Magyar Nemzeti Múzeumra.

Csodálatos parkját nemcsak a mérete teszi különlegessé, hanem azok a fák is, amelyek átvészelték a világégéseket, majd a későbbi erdőgazdasági kezelést is. A park tavának szigetén álló,

később Hollandi ház nevet kapó épületet 1891-ben emelték.

Földszintes része istállóként szolgált, emeletén pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné gyógyítására berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az istálló levegőjének és a friss tejnek a korabeli orvosok gyógyító hatást tulajdonítottak.

A szigetet ekkor még csak csónakkal lehetett megközelíteni, az ide vezető egyszerű fahíd már a 20. században épült. A park 2012-es átfogó felújítása idején ez is újjáépült: a környezethez illő szerkezet a ház díszítéseire reflektáló fehér színt kapott. A nyugalmat sugárzó helyszín szerencsére

ma is a csend apró szigete,

hiszen a körülötte lévő park egészére jellemző a pihentető, stresszmentes légkör, ahol a fák tövébe leheveredve ma is a 19. századi főurak udvarában érezhetjük magunkat.

5. Tatabányai via ferrata vietnami hídja

A létrákkal és drótkötelekkel biztosított vasalt utak, azaz a via ferraták első hazai képviselője nagy sikert aratott a bakonyi Cseszneken. Hegymászók egy lelkes csapata így már a következő évben, 2014-ben hozzálátott egy szintén látványos helyszín, a Tatabánya fölötti Kő-hegy szikláinak „bevasalásához”. A híres Turul alatt vezető útvonal meglehetősen hosszú és változatos, könnyebb és nehezebb szakaszokkal.

Amikor már úgy tűnik, mindenféle fogást kipróbáltunk, minden szintet végigjártunk, egyszerre elfogy a lábunk alól a szikla, és megérkezünk az útvonal húsz méter hosszú, levegőben lógó szakaszára. A két, gondosan kifeszített kötélből álló „vietnami híd” magassága elsőre szédítőnek tűnik. A szinte madártávlatba kerülő természet autentikus hátterét Tatabánya odalent elterülő háztengere adja. Mint minden via ferrata útvonal, a tatabányai is kizárólag megfelelő biztosítófelszereléssel járható, amely (előzetes egyeztetés után) a helyszínen is bérelhető.