Már többször is jártam Keszthelyen, de minden alkalommal magával ragadott a barokk stílusú épület varázsa. A Festetics-kastély Magyarország egyik legszebb, de mindenképpen a leglátogatottabb kastélya. Ma Helikon Kastélymúzeum néven muzeális intézményként működik,
öt épületben hat állandó kiállítást mutat be.
A 18. század közepétől folyamatosan épülő, bővülő épület két évszázadon keresztül a Festeticsek tulajdonában állt. A horvát származású család hosszú időn keresztül Magyarország egyik legjelentősebb nemesi famíliája volt.
Sétánkat a kastély előtti csodálatos szökőkutaknál kezdtük, ahol az egyik helyi idegenvezetőtől sok érdekes információt tudtunk meg, köztük azt, hogy:
a kastély parkja természetvédelmi terület, valamint az ország csekély számú nemzetközi jelentőségű történeti kertjeinek egyike.
Miután a kastély belső termeit korábban már végiglátogattuk, úgy döntöttünk, hogy ezúttal inkább a 2015-ben mintegy negyedmilliárd forint uniós támogatásból megújult parkra szentelünk több időt. Nem is csalódtunk, mert változatosan és gazdagon kialakított részletek, egzotikus növényfajok és kertépítészeti különlegességek jellemzik.
Felkerestük a 2012-ben megnyílt pálmaházat is, amely számos egzotikus növényfajnak ad otthont, Tahititől Floridáig. A Festetics-kastély parkjában álló pálmaház még 1880-ban épült, és külön érdekessége, hogy szerkezeti elemei a párizsi Gustave Eiffel műhelyében készültek.
De ezzel még közel sincs vége a kastélyhoz kötődő látnivalóknak, ugyanis Madárpark is társul hozzá. Sétánk kezdetétől rengeteg gyereket láttunk ugyan, de itt volt a legnagyobb a nyüzsgés, mintha a város és a környék összes lurkója összegyűlt volna. Ez nem is csoda, mert a pávákon és a fácánokon kívül közel 40 – többek között Ausztráliában, Dél-Amerikában, Kínában őshonos – vízimadárfaj él itt.
De mindenki az igazi nagy különlegességet kereste: a világ legkisebb vízimadarát, a hottentotta récét, amely szintén a park lakója.
Nem is volt olyan nehéz észrevenni, mert a testhossza ugyan csak 35 centiméter körüli, viszont színpompás tollazata van, a csőre pedig kék színű.
A kastélymúzeumot tehát ez alkalommal nem kerestük fel, mert itt akár egy fél napot is el lehetett volna tölteni, ehelyett kisétáltunk a kastély kertjéből, és a város főutcáján, az élettel teli, zsibongó Kossuth Lajos utcán haladtunk végig.
Művészetpártoló Festeticsek
A Festetics család legjelentősebb alakja Festetics György (1755–1819), aki könyvtári szárnyat építtetett a kastélyhoz, emellett számos folyóirat, szépirodalmi mű megjelenését támogatta. 1817-től pedig évente kétszer megrendezte a Helikon ünnepségeket, amelyeken a Dunántúl legnevesebb költőit, íróit látta vendégül. Művészetpártoló tevékenységéből eredeztethető Berzsenyi Dániel mondása, amely Keszthelyt „kis magyar Weimar"-nak aposztrofálja.Pontosabban, még mielőtt megkezdtük volna utunkat a sétálóutcán, mindjárt a Rádió és Televízió Múzeumba botlottunk, amelyet egy késő barokk stílusú, egykor magtárként szolgáló épületben alakított ki egy helyi vállalkozó. Ez a múzeum is igazolja, hogy ha valaki szeretné dokumentálni a múltat, vagy annak egy szeletét, az akár ilyen ötletekkel is sokat tehet az ügyért.
Aztán az élettel teli, zsibongó főutcán egyfajta „kulturális sokk” ért minket, mert rengeteg, kisebb-nagyobb múzeumot fedeztünk fel, amelyek, ha nem is kínálnak akkora gyűjteményeket, mint mondjuk a Festetics-kastély tágas termei, viszont
rendkívüli ötleteken alapulnak, és rengeteg érdekességet vonultatnak fel.
Jobbára egy-egy házban, házrészben vagy lakásban kialakított kis kiállítóhelyiségekről van szó, amelyek a tematikát tekintve hihetetlen széles skálát kínálnak, hiszen a hüllőktől kezdve a lepkéken keresztül a játékokig bezárólag hosszan lehetne folytatni a sort.
Aki szeret borzongani, annak mindenképpen érdemes benéznie a többek között a középkori horrort felelevenítő kínzóeszközök múzeumába. A Horrorárium és Kínzó Múzeumban fél évezred kínzási módszereivel ismerkedtünk meg, egészen az újkorig bezárólag.
Képet kaphattunk a sötét középkor tortúráiról, valamint a németalföldi, francia, japán módszerekről, de bemutatják a nagyközönségnek Drakulát és Báthory Erzsébet szadizmusát is. Igazat kellett adnunk a reklámprospektusban olvasottaknak, ugyanis a korabeli dokumentumok alapján elkészített eszközök igencsak érzékletesen tükrözik a korábbi századok kegyetlenkedéseit.
Ezután azonban békésebb vizekre eveztünk, és felkerestük a híres ifjúsági regények szerzőjének, a közeli Kisbalatonhoz ezernyi szállal kötődő Fekete Istvánnak emléket állító Tüskevár Panoptikumot, ahol természetesen megint csak rengeteg gyereket láttunk. De ugyanez volt a helyzet a Játékmúzeumban, valamint a Lepke- és Egzotikus Hüllőkiállításon is.
Külön érdekességet kínál kicsik és nagyok számára egyaránt a budapesti országház csigákból kirakott mása, a Csigaparlament. Alkotója, Miskei Ilona néni 1975-tól 14 éven át 4,5 millió, az egykori Pannon-tengerből származó csiga felhasználásával felépítette a világon egyedülálló makettjét.
Nem kis munkát végzett, hiszen az ország különböző bányáiból származó 28 millió éves őstengeri maradványokat a parlament díszítéseit utánozva válogatta. Alkotását 1999-ben, külföldi vevőket elutasítva, a keszthelyi Viselettörténeti Múzeum gondjaira bízta.
Aki viszont nem annyira a régmúlt emlékeire, hanem a közelmúlt rekvizítumaira kíváncsi, annak ajánlott felkeresnie a Cadillac Múzeumot, ahol az amerikai autómárka hatalmas monstrumaival találkozhat.
De a sort még jó hosszan folytathatnánk, mert van Keszthelyen sok minden más is, ami szem-szájnak ingere, például reneszánsz erotikus panoptikum is működik a városban.
A sétálóutcán bóklászva persze mindvégig velünk maradt a múlt, hiszen számos műemlék jellegű és műemléki védettséget élvező – romantikus vagy eklektikus stílusú – épület mellett haladtunk el.
Mind közül a legrégebbi a Goldmark-ház:
itt született 1830-ban Goldmark Károly zeneszerző. Ilyenkor én mindig megpróbálok valamilyen benyomást szerezni arról, vajon hogyan élhetett egy-egy híresség, milyen volt az a hely, ahonnan elindult. Ezért a széles, bolthajtásos kapubejárón besétáltunk az udvarba, ahol csodálatos, barokk árkádok tárultak elénk.
Annyit mindenképpen sikerült leszűrni magunknak az ott töltött rövid idő alatt, hogy igen tehetős famíliából származott a zeneszerző, és ez a családi háttér alighanem megkönnyíthette a számára, hogy egy olyan hivatásnak hódolhasson, ami akkoriban sem kecsegtetett túlzott anyagi jóléttel.
Sétánkat Keszthely tágas Fő terén zártuk, amely szerintem tovább növeli a város vonzerejét, hiszen impozáns épületek egész sora szegélyezi. Mi a gótikus stílusban épült Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomot néztük meg belülről is, amely amellett, hogy a város legrégebbi épülete, a falain Magyarország legnagyobb gótikus freskói láthatók.
Keszthely főutcáján egyébként vendéglők, pizzériák, kávézók, cukrászdák, borozók egész sora található, amelyek kitűnő alkalmat kínálnak ahhoz, hogy egy kicsit lazítsunk a rengeteg látnivaló után.
Közben megpróbáltuk sorra venni azt a rengeteg látnivalót, ami miatt érdemes felkeresni Keszthelyt.
Van itt például csodálatos, középkori kastély, egy gyönyörű, növény- és állatfajok tucatjait felvonultató parkkal. Számtalan érdekes múzeumba látogathatunk el, számos múltidéző épületet csodálhatunk meg, ráadásul jókat ehetünk és ihatunk – de mind közül talán a legfontosabbat, a Balatont még nem is említettük!