A Zsolnay Kulturális Negyed jelentős fejlesztésen ment át 2011 óta, egy új, különleges kulturális és művészeti bázissá vált. Mi a nyári időszakban rendszeres, „Hűsítő séta" című idegenvezetésen vettünk részt. A vezető a séta keretében bemutatja az 5 hektáron elterülő Negyed legszebb látnivalóit, miközben megismerhetjük a Zsolnay család legizgalmasabb történeteit, a séta végén pedig hűsítő limonádé vár.
A Zsolnay Negyedben tett séta végén szintén a Zsolnay Negyedben található Planetárium felé vettük az irányt, ahol a tudományt és a sci-fi filmekből ismert szórakoztató témákat ötvöző előadásnak is részesei lehettük. Európa egyik legmodernebb Planetáriumaként a látvány sem utolsó, a nyolc méter átmérőjű kupolára pedig nemcsak csillagokat vetítenek, hanem a térben és időben való utazásra, sőt idegen bolygókon való leszállásra is lehetőség van. A csillagászok által élőben tartott bemutatók célja a csillagászati-űrkutatási-, valamint egyéb természettudományos ismeretterjesztés mellett a művészetek és a történelem csillagászati vonatkozásainak, összefüggéseinek szórakoztató bemutatása is.
Az előadás után pedig kezdetét vette egy kozmikus utazás, ugyanis augusztus végéig most egy különleges kiállítás is megtekinthető. Az Űr – alternatív kozmoszok című időszakos tárlat egy nem mindennapi űrélményt kínál.
A mintegy 450 millió forint értékű, 65 művész 250 műalkotását felvonultató kiállítás az emberiség világűrrel való kapcsolatára reagál, többek között olyan alkotók munkái révén, mint Victor Vasarely, Kondor Béla, Ország Lili vagy Révész László László.
A műalkotások a Magyar Nemzeti Galériából, a Szépművészeti Múzeumból, a budapesti és pécsi Vasarely Múzeumból és több hazai magángyűjteményből érkeztek, vagy egyedi installációk formájában kifejezetten ide készültek. A műalkotások mindegyike kapcsolatban van a világűrrel, sőt van olyan műalkotás, amely szó szerint: egy földkörül keringő űrszondát követ, jelenlétét érzékeli és mindezt művészi eszközökkel (látványelemekkel és hangokkal) érzékelhetővé is teszi számunkra - ha hosszabb ideig hallgatjuk és nézzük, egészen nyomasztó érzés fogja el az embert. Megszokhattuk, hogy az internet és a mobiltelefon használatával a műhold-kapcsolat már része a mindennapjainknak, de igazán különleges így, kiemelve a térben, ahogy egy kortárs művész fogalmazza meg a világűrrel és a mai technológiával való kapcsolatunkat.
A Holdra szállást követő konteók egy részét is megismerhetjük a kiállításon, amelyek megkérdőjelezték az esemény megtörténtét, vagy azt állították, mesterséges körülmények között rendezték meg a Holdra szállást. Nem is beszélve azokról a klipekről, animációs filmekről vagy korabeli tévésorozatokról, amelyek mind a '60-as, '70-es évek űrelképzeléseit mutatják be. Különösen érdekes ezeket megnézni a világ jelenlegi kihívásai kapcsán is.
Felpróbálhattuk Lakner Antal Passive Dress című installációját, amely egyszerre megdöbbentő és interaktív, mivel a súlyokkal kitömött ruha a földi gravitáció kétszeresét hivatott szimulálni így egy picit átélhetjük, amit az asztronauták a rakétakilövéskor a testükre nehezedő gravitációs erő súlya alatt éreznek.
Emellett olyan különlegességekkel találkozhatunk a kiállításon, mint Vály Sándor és Polgár Éva videoinstallációja, amely a Tejút csillagképet kottázta le és szólaltatja meg orgonán, de a klasszikus képzőművészeti alkotások, festmények sem hiányoznak a kiállításból, amelynek termeit a dokkolás után (Várnai Gyula videoinstallációja), különös zsilipeken keresztül (Gryllus Ábris, Deim Balázs, Vincze Ottó és Csontó Lajos munkái) közelíthetjük meg és ezek választják el a például a Megfigyelők bolygója, az Űr múzeum és a Láthatatlan bolygók és a Domesztikált csillagképek címet viselő tematikus termeket.
A tárlat végén akár üzenetet is küldhetnek az űrből, amely során asztronautaként vagy űrlényekkel készíthetünk közös képet.
A kiállítást augusztus 28-ig lehet megtekinteni.
A belvárosban álló, mai nevén Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom Magyarország egyik legmonumentálisabb török kori műemléke, a török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása.
A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes zöldes-sárgás fényekben játszó megvilágítást kap a templom belseje.
Az épület belsejében ma is láthatjuk a Mekka irányába tájolt imafülkét – azaz a mihrab –, a falak egyes részein rábukkanhatunk a Korán írásaira és felfedezhetjük a sekrestyék szomszédságában álló Gázi Kászim pasa egykori fürdőjében használatos mosómedencéket is.
A Pécs egyik jelképének számító templomban interaktív elemekkel, animációkkal követhetjük végig az épület sorsának alakulását megépítésétől napjainkig.
Lapozzon, cikkünk a következő oldalon folytatódik!