A légitársaságok csak hárítanak, pedig kötelességük lenne fizetni, ha késik a gép

Gyakorlatilag rendszeressé vált egész Európában, hogy főleg a fapados járatok több órás késéssel indulnak. Ezalól Magyarország sem kivétel. Talán a legnagyobb botrányt az okozta, amikor több száz, a magyar válogatott meccsre Európa Bajnoki meccsére induló ember maradt Ferihegyen, lemaradva így az egyébként győztes meccsről. Noha ilyen esetekben – és persze más késéseknél is - jár a kártérítés erről azonban kevesen tudnak, a légitársaságok pedig minden megtesznek, hogy ne kelljen kártérítést fizetniük. Sokszor még attól sem riadnak vissza, hogy hazudjanak.

A késések után a légitársaságok szinte soha nem vállalnak felelősséget. Leginkább másokra mutogatnak (erről később részletesen is írunk, hogy hogyan hárítanak). A miniszterelnök azonban nem ezt, ha valóban a legfájóbb részét emelte ki az egésznek, vagyis, hogy a családok az egész évben várt nyaralásukra, csak nagy nehézségek árán tudnak eljutni. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a repülőtér legtöbb utasa egész évben dolgozott, a félretett pénzéből el akar menni nyaralni, a legtöbben ezt komoly erőfeszítéssel hozzák össze, a legtöbb magyar család számára ez az év egyik fontos eseménye. 

Nemcsak arról van szó, hogy rosszul szervezik, hanem arról, hogy semmilyen emberséget nem mutatnak a reptéren, a légi közlekedésben, amikor nem mondják meg, mi a helyzet, amikor óriási késések vannak 

- tette hozzá Orbán Viktor, aki azt is mondta, hogy sokkal több megértést és emberséget várnak azoktól, akik ott a magyar emberekkel vagy a turistákkal találkoznak. Nyomatékosította, hogy vannak elvárások, amiket a kormány támaszt, és a minisztereket felszólította, hogy ezeknek szerezzenek érvényt.

Fotó: Csudai Sándor - Origo / Csudai Sándor - Origo

Persze ez nem csak azokat érinti, akik több napos nyaralásra indulnak. Talán a legnagyobb botrány azután tört ki, hogy a futball Európa Bajnokság egyik meccsére több száz magyar szurkoló nem jutott ki. Ráadásul a magyar szempontból különös érdekes: Magyarország-Skócia meccsre. A Eurowings Budapest-Stuttgart járatának 16.15-kor kellett volna felszállnia. Ez azonban egész egyszerűen nem történt meg. 

A Budapest Airport akkor az oldalán azt a tájékoztatást adta, hogy a gép 20.24-kor gurult el a beszállókaputól. Ez azt jelenti, hogy a gépen utazók már semmiképpen sem érnek oda a meccsre.

Még a beszállás előtt közölték az utasokkal, hogy azok, akik csak a meccsre mennének, ne is szálljanak be, mert nincs értelme.

A reptéren hatalmas botrány tört ki. Nem véletlen, hiszen ez a válogatott számára ez egy kulcsfontosságú meccs volt, amelyet ráadásul meg is nyert, tehát valóban egy maradandó élményről maradtak le rengetegen, pedig fizettek érte, nem is keveset. 

Sárik Tamás légiközlekedési szakjogász szerint, amennyiben a légitársaság megtagadja a beszállítást, törli a járatot, vagy ha a gép több mint 3 órás késéssel érkezik, 250–400–600 eurós (98 100–156 900–235 400 forintos) kártérítést kérhet az utas – írta korábban a Propeller.

 

Az Európai Union belül, 1500 kilométer vagy annál rövidebb úton 250 euró, 1500 kilométer felett 400 euró kártérítést kaphat az utas.

Ahogy arról is írtunk, hogy, június elején csődbe ment Európa harmadik legnagyobb utazásszervezője, az FTI utazási csoport. Az utazásokat a csőd után rögtön lemondták, vagy csak részben tudták teljesíteni. Az ügyben rengeteg utas, köztük több 100 magyar is érintett, akik még mindig várnak a pénzükre. 

Egyes utazási irodák már visszautalták az utazásaik árát, azonban vannak olyanok is, amelyek nem és az ügyfeleikkel sem kommunikálnak rendesen.

 A károsultak egy Facebook-csoportot is alapítottak, hogy ott segítsék egymást a kártérítésben.

Közben a Magyar Nemzet azt írja, rémtörténetek lepik el a közösségi médiát a Ryanair római vagy éppen barcelonai járatáról, a Wizz Air Dubaj és Budapest között közlekedő gépéről vagy a Tailwind török Riviérára tartó repülőjéről. Az utasok beszámolói legtöbb esetben a tájékoztatás hiányáról, az emelt díjas ügyfélszolgálatoktól kapott ellentmondó információkról, a nem elégséges ellátásról és az átfoglalás, illetve a szállásbiztosítás hiányáról szólnak.

Képünk illusztráció!
Fotó: NurPhoto via AFP / NurPhoto via AFP/Nikolas Kokovlis/NurPhoto

A lap azt is írja, a problémák kapcsán a légitársaságok és a szakértők különféle okokra hivatkoznak. Raquel Krüggler, a Eurowings szóvivője a stuttgarti járat ügyével összefüggésben azt a magyarázatot adta a Lugasnak, hogy 

a gép technikai problémák miatt már késéssel érkezett, aztán pedig a magy­ar utasok viselkedése is okozta a több mint négy órás csúszást.

A Ryanair sajtóirodája a légiirányítók között tapasztalható munkaerőhiányt kárhoztatja az európai szintű problémáért, és felhívták a figyelmet: már jelezték az illetékeseknek, hogy szükség van a légiirányítók alkalmazásának reformjára. Valentínyi Katalin, a Budapest Airport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezérigazgató-helyettese szerint azonban 

Budapesten nincs ilyen probléma, viszont telített a légtér.

 A Budapest Airport a kedvezőtlen időjárási viszonyokat említi okként, tehát heves zivatar esetén a gépek le- és felszállása nem feltétlen biztonságos, és előfordulhat, hogy a földi kiszolgálói tevékenység is lassul, akár teljesen le kell állítani. Ha villámlik, tilos megtankolni a gépeket, illetve a poggyászok be- és kipakolása, a gép felkészítése nehézségekbe ütközik. 

Az Airbus egyik A321-es gépe
Fotó: AFP/Daniel Slim

A Wizz Air is erre hivatkozik, közleményük szerint csak június 26-án több mint 450 ezer percnyi késés adódott össze az európai légtérben, ebből 360 ezer közvetlenül a viharos időjárás miatt. A társaság járatai az elmúlt hónapban több mint 30 ezer percnyi résidőkéséssel többet gyűjtöttek össze, mint tavaly, azonos időszakban. A repterek úgynevezett résidőkkel dolgoznak, ezalatt becsukják a gép ajtaját, kigurulnak a kifutópályára és fel kell száll­niuk. Ez Budapesten 15 perc. Ha ennyi idő nem elég a felszállásra, akkor később kell találni egy olyan időpontot, amikor ez megtörténhet, és előfordulhat, hogy újabb résidő csak órák múlva adódik.