Miután a lányok végre átöltöztek, jöhettek a békauszonyok, valamint az ebben való közlekedés. Egy óra elteltével, már az összes lakó menetfelszerelésben lebegget a vízen.
Katka nagyon bátor volt. Az összes lakót maga mögé utasítva elsőként merült le oktatójával a két méteres medence aljára, ahonnan - erős túlzással - nem is akart feljönni. Mondhatni, ő az egész merülésre szánt időt a víz alatt töltötte.
Nem így Ágica, aki - a merülést elkerülendő - folyamatos kérdéseivel bombázta oktatóját, aki mindezt figyelmen kívül hagyta és mégiscsak lecsalta a mélybe a lányt.
Üzletasszonyunk barátnője, név szerint Anett, is óvta magát attól a számára ismeretlen érzéstől, amit úgy hívnak merülés. Szerencsétlenségére a legnyugodtabb tanárbácsit kapta oktatónak, akinek óriási türelme volt, ami meg is hozta gyümölcsét.
Kisvártatva a lány elengedte a medence szélét és már kéz a kézben indultak el megszámolni, a medence alján található apró csempék százait.
A fiúk nagyon jól érezték magukat. Leo magára hagyva oktatóját, az egyik pillanatban a medence egyik szélén, majd a másik szélén bukkant fel, míg Csaba mindig tökéletesen betartotta az utasításokat.
Összegzésként azt mondhatjuk, hogy minden kezdeti nehézség ellenére mindenki megismerkedett a víz alatti élettel.