Dr. Tímár József: Hol tart a modern rákgyógyászat?

"Őszintén remélem, hogy mielőtt nyugdíjba vonulok, ami 15 évet jelent, legalább a leggyakoribb ötven emberi daganatféleségre már rendelkezni fogunk legalább egy klinikailag is hatékony célzott gyógyszerrel" - Dr. Tímár József rákkutató, az Országos Onkológiai Intézet professzora volt a vendégünk.

Egy olyan kérdésem lenne, hogy a rák kialakulhat-e, hogy ha négy generációra visszamenőleg nem volt rákos a családban?
- Sajnos igen. A rosszindulatú daganatoknak csak 5-10%-a ún. örökletes daganat, nagyobbik részük az ember élete során létrejövő kémiai vagy genetikai hibák miatt alakul ki.

Miért nem pusztítja el saját maga a szervezet a rákos sejteket?
- A szervezetben naponta számos tumorsejt alakul ki, amelyeket azonban az immunrendszer általában megsemmisít. Valószínűleg a szervezet sok esetben elpusztítja a keletkező kicsi daganatokat is, amiről a beteg tudomást sem szerez. Ha egy daganat már akkorára meg tud nőni a szervezetben, hogy az panaszt okoz, ez egyben azt is jelzi, hogy a védekező rendszer nem működött megfelelően. Sokszor elég csak segíteni a szervezetnek ahhoz, hogy hatásosan vegye fel a küzdelmet a daganat ellen. Amikor a sebész vagy a sugárterápiás orvos a daganat egészét vagy annak döntő részét eltávolítja, ahhoz segíti hozzá a szervezetet, hogy a megmaradt kis mennyiségű daganatsejtet el tudja pusztítani a védekező rendszer. Sajnos azonban sokszor a daganat ellenálló a védekező rendszerrel szemben.

A betegek hány százaléka gyógyul meg általában, illetve mik a tünetek még a betegség felfedezése előtt?
- Különböző daganatok esetében hazánkban a gyógyulási arány nagyon eltérő. A gyermekkori leukémiások 90%-a meggyógyul. A spektrum másik oldalán a hasnyálmirigyrákos betegek vannak, akiknek közel 90%-a két éven belül meghal. A leggyakoribb daganatok közül az emlőrákosok, vastagbélrákosok 40-50%-a gyógyul meg, de sajnos a tüdőrákos betegeknek csak 20-30%-a. A bőrrákos betegek 90%-a meggyógyul. Magyarország ebből a szempontból még mindig rosszabb helyzetben van, mint a világ fejlettebb része, de elsősorban nem azért, mert a kezelések színvonala nem megfelelő, hanem főleg azért, mert a daganatokat hazánkban még mindig túl későn, túlságosan előrehaladott állapotban fedezik fel - olyankor, amikor a kezelések hatásossága már kisebb. Ezért van nagy jelentősége a mostanában megindult szűrőprogramoknak. Szűrővizsgálatokkal lehet felfedezni a daganatot akkor, amikor még nincs tünete. Ekkor van csak esély arra, hogy olyan korai stádiumban fedezzék fel a daganatokat, amikor a sebészi eltávolítás egyben gyógyulást is jelent. Ezért fontos a rákszűrésekre eljárni.

A tüdő- és torokráknak mik a tünetei?
- A gégerák leggyakoribb tünete a hangképzés megváltozása. Ezért célszerű mindenkinek orvoshoz fordulni, ha huzamosabb időre, azaz 2 hétnél tovább megváltozik a hangszíne, köszörül a torka. Sokszor ez egy igen korai, még gyógyítható stádiumban segít a daganat felismerésében. A tüdőrák tünetei azonban gyakran szegényesek, sőt egyáltalán nincsenek tünetek. Itt a leghatékonyabb segítség a daganat kialakulásának megelőzése, magyarul a dohányzás mielőbbi felfüggesztése, abbahagyása. Dohányosok esetében pedig messzemenően ajánlott az évi rendszeres tüdőszűréseken való részvétel.

Az őssejtek nem segítenek a daganatos megbetegedések elkerülésében és gyógyításában?
- Úgy tudom, hogy egyelőre az őssejteket a daganat kialakulásának megelőzésében nem alkalmazzák. A gyógyításban viszont már évtizedek óta használják őket, a vérképzőszervi daganatok kezelése során ugyanis sokszor szükség van a csontvelő elpusztítására, ami halálos lenne, ha a kezelés végén nem tudnák újra visszaállítani az eredeti állapotot, amit csontvelői őssejtek adagolásával tesznek meg. Ezen őssejtek más típusú terápiás felhasználására nem tudok még példát.

Köszönöm a kérdéseket!