Sólyom Lászlót egyelőre nem foglalkoztatja az államfői poszt

Mivel egyetlen párt sem jelölte, így egyelőre nem tekinti magát köztársaságielnök-jelöltnek Sólyom László, aki a Mindentudás Egyetemén az alkotmánybíróságokról tartott előadást. Az Alkotmánybíróság (AB) első elnöke szerint pártok sosem próbáltak meg közvetlenül nyomást gyakorolni a taláros testületre, az AB helyzetét azonban meg tudja nehezíteni, ha a parlament sokáig húzza az alkotmánybírák kinevezését.

Elfogadná-e a köztársasági elnöki tisztséget, ha a politikai pártok (mégis) önt jelölnék? Mit szól ön ahhoz, hogy pártpolitikus legyen a köztársasági elnök? Ellenzi-e, vagy okos döntésnek tartja? (Kacsanoki)
- Azt már korábban nyilatkoztam, hogy pártpolitikus is lehet köztársasági elnök, mint ahogy korábbi pártpolitikusból akár alkotmánybíró is lehet. A fontos az, hogy attól kezdve, hogy letette a hivatali esküt, úgy tevékenykedjen, hogy abban a korábbi pártkötödése ne hagyjon semmi nyomot. A kérdés személyes részére nem válaszolhatok, hiszen egyetlen párt sem kért fel arra, hogy vállaljam a jelölést, éppen ezért nem is tekintem magam jelöltnek, és nem tartom aktuálisnak azt, hogy azon gondolkodjam, hogyan válaszolnék egy ilyen felkérésre.

Ön szerint mennyire gyengíti a köztársasági elnök személyét, illetve tekintélyét a választás körüli vita, valamint mit szól a szimpátiaszavazás eredményéhez? (fpetya86)
- A köztársasági elnök választása körül kialakult politikai vita nem a köztársasági elnök intézményét vagy személyét érinti. Szerintem nem csökkenti az elnök tekintélyét, sokkal inkább a pártok megítélését befolyásolja. A szimpátiaszavazáshoz azért nem szólok hozzá, mert az én nevem is szerepelt a listán.

Mi a véleménye azokról a belső körökben hangoztatott "rosszindulatú pletykákról", hogy az SZDSZ tulajdonképp szellemi adottságai miatt nem kívánja Szili Katalint megválasztani elnöknek? (Az MSZP pedig már nem léphet vissza, továbbá elsődleges jelöltjük nem vállalta a posztot.) (Goldfinger)
- Az alkotmánybíró hivatalból nem politizál nyilvánosan, és a volt alkotmánybíró ezt a tulajdonságát éppen úgy megőrzi, mint ahogy aki egyszer pap volt, azon ez akkor is meglátszik, ha már kiugrott. Tehát nyilvános politikai vitába nem bocsátkozom.

Egykori "alkotmányatyaként" hogyan vélekedik a köztársasági elnök tisztségének ideális súlyáról? Elegendő-e a mostani, gyakorlatilag csak a protokolláris szerepre kiterjedő feladatkör vagy a mostani zűrös politikai helyzetben hasznosabb volna-e egy (fél)prezidenciális államrendszer? (petey_t)
- A nemzeti kerekasztal idején nagy vita folyt a köztársasági elnök intézményének kialakításáról. Az MSZMP annak idején "közepesen erős" köztársasági elnököt szeretett volna, az ellenzéki kerekasztal azonban ragaszkodott a magyar hagyományokhoz, és az 1946-ban bevezetett Magyar Köztársaság elnöki intézményéhez való visszatérést szorgalmazta. Végül is ez lett a közös álláspont, és az alkotmányba egy olyan köztársasági elnök került, akinek elsősorban reprezentatív funkciói vannak. Ez összhangban van az elnök parlament általi megválasztásával, valamint a magyar miniszterelnök rendkívül erős alkotmányos pozíciójával. A köztársasági elnöknek azonban igen lényeges szerepe van minden olyan válsághelyzetben, amikor az államszervezet normális működése megakad vagy veszélybe kerül. Az államelnök ilyenkor önállóan tehet olyan lépéseket, amelyek az állam működését átsegítik a holtponton. Például, ha egy év alatt az országgyűlésnek nem sikerül miniszterelnököt választania négy sikertelen kísérlet után, feloszlathatja a parlamentet és új választást írhat ki. De például megtagadhatja a kormány által javasolt kinevezések, felmentések aláírását, ha úgy ítéli meg, hogy ezek teljesítése veszélyeztetné a demokratikus államszervezet működését. A kérdésre azt tudom válaszolni, hogy nem volnék híve egy prezidenciális rendszernek, ez, mint ahogy azt a tőlünk keletre fekvő országokban látjuk, az elnök olyan túlságosan megnövekedett hatalmával járhat, ami nehezen illik össze a demokráciával. Természetesen lehetnek az elnöki rendszerek is demokratikusak, de akkor az elnöki hatalommal szemben megfelelő ellensúlyokat is kell tartalmaznia az alkotmánynak.