Sólyom Lászlót egyelőre nem foglalkoztatja az államfői poszt

Mivel egyetlen párt sem jelölte, így egyelőre nem tekinti magát köztársaságielnök-jelöltnek Sólyom László, aki a Mindentudás Egyetemén az alkotmánybíróságokról tartott előadást. Az Alkotmánybíróság (AB) első elnöke szerint pártok sosem próbáltak meg közvetlenül nyomást gyakorolni a taláros testületre, az AB helyzetét azonban meg tudja nehezíteni, ha a parlament sokáig húzza az alkotmánybírák kinevezését.

Mit tart elnöksége legnagyobb eredményének? (fpetya86)
- Azt, hogy az Alkotmánybíróság (AB) igen hamar kivívta magának, azt a súlyt, tekintélyt, amelyet az alkotmánybíróságok a régi demokráciában is élveznek. Továbbá azt, hogy rövid idő alatt sikerült az alkotmányt egy egységes rendszerré fejleszteni, azáltal, hogy szinte minden paragrafusához olyan értelmezést adtunk, amely a többi szakasz értelmezésével is összhangban van. A harmadik eredmény pedig, hogy mindeközben meghonosítottuk Magyarországon azokat az alkotmányos követelményeket, amelyeket a külföldi alkotmánybíróságok és a nemzetközi bíróságok is alkalmaznak.

Előfordult-e már, hogy "felsőbb politikai nyomást" akartak az Alkotmánybíróságra kényszeríteni? (Garnett)
- Nagyon elégedett vagyok azzal, sőt büszke is arra, hogy a politikusok nem kísérelték meg az AB közvetlen befolyásolását. Az én hivatali időm alatt nem fordult elő, hogy bármely vezető politikus felhívott volna telefonon, és bármely ügyben véleményt nyilvánított volna. Az persze előfordult, hogy akár a parlamentben, akár máshol tartott politikai beszédekben bírálták az Alkotmánybíróságot, és folyamatban lévő ügyekben is véleményt nyilvánítottak. Emlékezetes, hogy például a kereszténydemokraták 1994-es választási programjában szerepelt, hogy az AB-t meg kell szüntetni. Az ilyen nyilatkozatok vagy fenyegetések azonban egyszerűen nem érdekelték az AB-t, meg sem hallottuk őket.

Nem számít közvetett befolyásolásnak, hogy a Alkotmánybíróságnak nem választják meg a hiányzó tagjait? (troppauer_humer)
- Ez önmagában nem befolyásolhatja a bíróságot. Az AB nem tud semmit tenni azért, hogy a hiányzó tagokat idejében megválasszák. Az AB egész helyzetét meg tudja nehezíteni azonban az , hogy ha a politika olyan sokáig vár az új bírók megválasztásával, hogy ennek eredményeképpen egyszerre választanak nagyon sok bírót. Ekkor ugyanis szinte egy csapásra kicserélődik az Alkotmánybíróság, és ez azzal fenyeget, hogy az ítélkezés tartalmi folyamatossága megszakad. Ahhoz ugyanis idő kell, amíg egy új bíró beletanul a szerepbe, átveszi a módszereket, a munka ritmusát, tudja, hogy az ítéleteit milyen korábbi precedensekre kell alapoznia, és így tovább. Egy ilyen törés nagyon káros, de az alkotmánybírók ítélkezését, amíg ott vannak, ennek a kilátása nem befolyásolhatja. Amíg vannak, addig nekik pártatlanul és szakmailag kifogástalanul kell működniük.

Ön azt mondja, a politika nem folyik bele az AB munkájába. Mit szól a testület határozatképtelenségéhez, amely a nem megfelelő létszámból adódik? Ön szerint pusztán véletlen, hogy ennyi ideje húzzák-halasztják a "feltöltést"? (Goldfinger)
- A testület még nem határozatképtelen. Természetesen ilyenkor már fenyeget az, hogy egy bíró hosszabb betegsége esetén a bíróság akár hetekig vagy hónapokig nem tud teljes ülést tartani. Ez ellen lehet tiltakozni, lehet sürgető nyilatkozatokat tenni, mint ahogy az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke folyamatosan fel is hívja erre a figyelmet, és napirenden tartja az ügyet. De nem hiszem, hogy ezzel a parlament az AB egyetlen döntésének a tartalmát is befolyásolni tudná, a nyolc bíró éppen olyan ítéletet fog hozni, mint ha 11-en lennének. Egyébként nem értem, hogy milyen motívumok késztetik arra a pártokat, hogy már a 90-es évek közepe óta sohase tartsák be az alkotmánybírósági törvényt, amely szerint az új bírót még a régi bíró távozás előtt 3 hónapon belül meg kell választani. Hiszen lehet tudni, mikor üresedik meg egy hely, bőségesen van idő a jelöltek megkeresésére.

Ön valóban függetlennek gondolja magát? Annak idején döntéseiből áradt a jobboldalhoz való kötődése! (klikkuk)
- Örülnék, ha megmondaná, melyik ítéletből érzett ki ilyen kötődést. A jobboldali kormányok alkotmányellenes törvényeit éppúgy megsemmisítettük, mint a baloldaliakét.

Eddigi pályája során a munkatársai irányító típusú vagy inkább a feladatmegosztásra alapozó vezetőként ismerték meg önt? (petey_t)
- Még tudós koromban megszoktam, hogy mindent magam csinálok, az AB-ben is kényes voltam arra, hogy az ítéleteimet magam készítsem elő, még a komputerbe is magam írtam minden határozattervezetemet. Arra ügyeltem, hogy minden bírónak jussanak jelentős ügyek. De nem hiszem, hogy rutinos, a feladatokat szétosztó és voltaképpen csak koordináló vezető lettem volna. Igen sok külföldi alkotmánybíróságon az elnök maga nem készít elő ügyeket, hanem az ülést vezeti, koordinál, és reprezentál, én ezzel szemben rengeteg jelentős ügyet eleve magamnak tartottam fenn.