Kovács László: Brüsszelben nem gyalázkodnak

Tehetséges politikusnak tartja Orbán Viktort Kovács László, az MSZP volt elnöke. A jelenleg, az Európai Unió adóügyi biztosaként tevékenykedő Kovács szerint, a brüsszeli politizálás előnye, hogy ott nem érik méltatlan támadások. A szocialista politikus szerint a magyar életszínvonal 15-20 év múlva érheti utol az uniós átlagot.

Mi a feladata lényegében? [nikolei14]
- Az Európai Bizottság tagjaként részt veszek a bizottság valamennyi állásfoglalásának, kezdeményezésének, döntésének kialakításában. Konkrét munkaterületem az adó- és vámpolitika, a hivatalba lépésem óta eltelt egy esztendő alatt kb. 130 döntés kialakításában vettem aktívan részt és 12 saját előterjesztést tettem a bizottság asztalára, amelyeket a testület kivétel nélkül elfogadott.

Ön szerint, melyek azok a szakmák, amelyekre még van kereslet az uniós munkaerőpiacon? [<<<>>>]
- Nagyon sokféle szakmára van kereslet, a probléma azonban az, hogy a 15 régi tagállam közül eddig mindössze három, Nagy-Britannia, Írország és Svédország nyitotta meg munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt. Az EB a jövő év elején közre fog adni egy jelentést a 3 ország tapasztalatairól, ami azt fogja igazolni, hogy lépésük semmiféle veszéllyel nem járt, mindhárom ország az átlagnál gyorsabban fejlődik. Ez remélhetőleg a többieket is meggyőzi.

Ön szerint mennyi idő szükséges, hogy az életszínvonal nálunk is az EU tagállamok szintjére emelkedjen? (Afeka20)
- Nálam sokkal hivatottabb szakértők tizenöt-húsz évre teszik ezt az időt. Írország körülbelül ennyi idő alatt érte el, az akkor tizenöt tagú Európai Unió fejlettségi átlagát. Csatlakozásakor Írország teljesítménye körülbelül ugyanannyival maradt el az akkori átlagtól, mint Magyarországé most.

Az EU mit tesz azért, hogy a magyar kisebbség jobban meg tudja tartani nemzeti mivoltát"? (Suhu)
- Még külügyminiszterként sikerült elfogadtatnom, hogy az Európai Unió akkor készülő alkotmánytervezetébe bekerüljön a kisebbségek jogainak védelme. Sajnos, az alkotmány ratifikálására még nem került sor. Sőt: a folyamat megállt, hiszen Franciaországban és Hollandiában a népszavazás elutasította a tervezetet. Természetesen, ettől függetlenül a kisebbségek védelme általánosan elfogadottnak tekinthető, ezért az uniós intézmények munkájában is érvényesíthető. Pár héttel ezelőtt, az Európai Parlament a magyar képviselők kezdeményezésére, napirendre tűzte a szerbiai Vajdaságban sajnos rendszeressé vált magyarellenes incidensek kérdését. A Parlament és a Bizottság egyértelműen elítélte ezeket az atrocitásokat, és egy sor szükséges intézkedésre hívta fel a szerb kormány figyelmét. Új államok csatlakozásakor vagy társulásakor pedig a tárgyalásokon az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európa Tanács számon kéri a kisebbségi jogok érvényesülését. Még egy dolog: a csatlakozás a tapasztalatok szerint jobb helyzetbe hozta a szlovákiai és szlovéniai magyarságot, és feltételezhető, hogy ez így fog történni a romániai, később a horvátországi, majd a szerbiai magyarokkal is.