Kovács László: Brüsszelben nem gyalázkodnak

Tehetséges politikusnak tartja Orbán Viktort Kovács László, az MSZP volt elnöke. A jelenleg, az Európai Unió adóügyi biztosaként tevékenykedő Kovács szerint, a brüsszeli politizálás előnye, hogy ott nem érik méltatlan támadások. A szocialista politikus szerint a magyar életszínvonal 15-20 év múlva érheti utol az uniós átlagot.

Az EU milyen esetben róhat ki szankciót ellenünk a túlzott deficit miatt? [y-pee]
- A maastrichti szerződés értelmében nem, mert nem vagyunk az eurózóna tagjai. Az euró bevezetése csak középtávú cél, remélem 2010-ben ez megtörténik. Jelenleg is van azonban lehetőség bizonyos szankciókra, mégpedig az ún. kohéziós pénzek egy részének visszafogására. Ez már felvetődött néhány tagállam részéről, az Európai Bizottságban azonban ez nem kapott támogatást. Egy ilyen lépést kizárni nem lehet, de Magyarország érdekében remélem, hogy ez nem fog bekövetkezni. Azt is remélem persze, hogy a kormány, a pénzügyminiszterek tanácsa ez év végén vagy jövő év elején várható, újabb ajánlásait végrehajtva, képes lesz csökkenteni a költségvetés hiányát

Én azt hallottam, hogy az euró 2010-es bevezetésének az esélye majdnem egyenlő a nullával. [saw2eg]
- Valóban vannak ilyen vélemények, de azt gondolom, hogy ezeknél mértékadóbb a költségvetési kérdésekkel foglalkozó, uniós biztos állítása, aki szerint ez a cél, kellően határozott kormányzati intézkedésekkel még elérhető. Ugyanezt mondja a magyar kormány.

Ön szerint az angolok miért nem váltottak át euróra és nekünk miért kell feltétlenül csatlakozni az eurózónához? [Suhu]
- Azoknak az országoknak, amelyek bevezették az eurót, annak idején meg kellett küzdeniük saját közvéleményük azon részével, amely ragaszkodott a nemzeti valutához. Különösen erős volt ez Németországban, de a 12 ország közül egy sem bánta meg a lépést, állampolgáraik élvezik az egységes pénz használatának számos előnyét. Ilyen például az, hogy a közös pénz nincs kitéve egy esetleg elszabaduló, erőteljes inflációnak, nincs átváltási veszteség, az egységes pénz jobban vonzza a külföldi befektetőket, és így tovább. Nagy-Britannia az az ország, ahol már a csatlakozás előtt is elég széles körű volt a fenntartás az európai integrációval szemben. Ez része a történelmileg kialakult, angol nemzeti karakternek. De távol maradt két skandináv ország, Dánia és Svédország is. Az igazság az, hogy ezek az országok egyelőre nem küzdenek emiatt komolyabb nehézségekkel, de az érem másik oldala, hogy a közös pénzt használó, 12 ország sem bánta meg a lépését. Magyarország esetében mérlegelni kell az említett előnyök mellett, hogy a térség valamennyi, most csatlakozott országa, igyekszik bevezetni az eurót és ha Magyarország egyedül maradna, ennek komoly hátrányai lennének versenyképességünk szempontjából.