Sik Endre: A számok nem hazudnak

Nem látja kellően megalapozottnak a miniszterelnök kijelentését az elharapódzó antiszemitizmusról Sik Endre, a TÁRKI szociológusa, akit a Vendégszobában kérdeztek olvasóink. Antiszemitizmus ugyanakkor létezhet zsidók nélkül is, mint ahogy pirézellenesség is létezik a kitalált nemzet nélkül - mondta. Sik visszautasította a statisztikák befolyásolásáról szóló feltételezéseket, az erre vonatkozó cinikus Churchill-mondást is gyűlöli.

Egyetért Gyurcsány Ferenccel, hogy soha ilyen erős nem volt az antiszemitizmus? [cébéhéccázötven]

- Nem, méghozzá módszertani okból. Azt gondolom, hogy nem volt mostanában olyan kutatás, ami alapján ilyen állítást meg lehetne fogalmazni. A legutolsó általam ismert kutatás 2004-es, és akkor az antiszemitizmus három típusa esetében (politikai, vallási, diszkriminációs) egyaránt a nyílt antiszemitizmus enyhe csökkenését, és a látens antiszemitizmus növekedését mérték a kutatók.

Miért éppen pirézek lettek a kitalált idegenek? [cébéhéccázötven]

- Az eredeti ötlet Csepeli Györgytől származik a '90-es évek elejéről, de maga az ötlet, hogy kitalált nemzetiségeken keresztül vizsgáljuk az idegenellenesség mértékét régi és nem magyar.

Hogy van az, hogy nem is ismerünk egy népet, de azért utáljuk őket? [2Bálint]

- Ahogy lehet antiszemitizmus zsidók nélkül, úgy lehet pirézellenesség pirézek nélkül is. Az idegengyűlölet nem kell feltétlenül, hogy egy konkrét népcsoport ellen irányuljon. Lehet az idegenellenesség a félelmek, a jövőtlenség, a veszélyérzet megnyilvánulása is. Természetesen ebből nem következik, hogy az idegenek bármelyik csoportja azonos eséllyel válna gyűlöletünk tárgyává. Nem feltételezem, hogy Magyarországon nagy lenne az olaszellenesség vagy a svédellenesség. Úgy tűnik azonban, hogy egy ismeretlen etnikum esélye a bűnbakká válásra közelebb van az elutasított etnikumokéhoz.

Amikor az utcán megfagy a hajléktalan, és ekkora a munkanélküliség, miből finanszírozzuk az idegenek megélhetését? [.kicsiZitád.]

- Nem finanszírozzuk az idegenek megélhetését. Ma Magyarországon még 200 menekült sincs, akiknek a megélhetését "táborokban" biztosítjuk.

Ön szerint a kisebbségekhez való társadalmi viszonyulás hány százalékban múlik a politikán? És az ebből élő politikusokon? [dre4597]

- Százalékban nem tudom kifejezni, de sokban. Egyrészt mert amiről és ahogy a politika (meg a média, ami szintén politika) a kisebbségiekkel kapcsolatban beszél (és nem beszél) az erősen befolyásolja az emberek gondolkodását. Másrészt mert gyakran nem-szándékolt hatásként az emberek a politika által beindított diskurzusokat tovább "görgetik". Ugyanakkor hamis lenne az a látszat, hogy a politika "csinálja" a kisebbségekhez való viszonyulást, hiszen ezek a folyamatok olykor évszázados trendek "termékei".

Mi lett volna a média részéről helyes magatartás az őszi tüntetések idején? [minimalbab]

- Nem vagyok médiaszakértő, nem vagyok felfordulás-szakértő és nem voltam ott, csak azt tudom, hogy az ilyen "éles helyzetekre" nagyon nehéz előzetes forgatókönyvet kidolgozni, utólag meg nagyon könnyű ítélkezni, hogy a szereplők helytelenül viselkedtek. Az mindenképpen hiba lett volna, ha nem kapunk információkat a történésekről, de persze az is kritizálható, ha a média a jobb eladhatóság miatt mesterségesen felerősíti a kegyetlen történéseket.