Új korszakba léphetünk

Olcsóbb internet- és telefondíjak, hatékonyabb fogyasztóvédelem. Az új hírközlési törvény hatásait sorolva többek közt ezeket említette Kovács Kálmán informatikai miniszter a Társalgóban.

A teleházak, helyi civil szervezetek meglepődve s csalódottan tapasztalták, hogy az eMagyarország pontok pályázaton civil szervezetek közvetlenül, önrész nélkül nem kaphatnak támogatást ePont létesítésére, illetve befogadására. Ez a minisztérium szándéka? (GasparMatyas)
- Az üvegzseb törvény következtében civil szervezeteket közvetlenül költségekből nem támogathatunk, csak egy év során maximum 5 millió forintig, amit idén már bőven túlléptünk. Vállalkozásoknak pedig az uniós normáknak megfelelően csak önrész vállalása esetén adhatunk támogatást. Ugyanakkor van kiút: azt javaslom, a teleházak illetve a helyi civil szervezetek ebben a pályázatban a helyi önkormányzatokkal közösen vagy költségvetési intézménnyel közösen adják be a pályázatukat.

Azon dolgozunk, hogy az eMagyarország program keretében a jövőben tudjunk közvetlen támogatást is nyújtani a civil szervezeteknek.

Egy teleház nevében szeretném megkérdezni a miniszter úrtól, hogy az eMagyarország pályázatban, a közművelődési intézmény kategóriában pályázhatunk-e. Fenntartónk egyesület, ez jelent e-akadályt (Volo_thaz)
- Nem jelent akadályt, de a sikeres pályázat érdekében a részleteket keresse meg a tárca honlapján. Régi tapasztalatunk, hogy Magyarországon még nagyon kevesen tudnak pályázni, s a legtöbb esetben olyanokat zárunk ki a pályázatból, akik pályázhatnának, de hibásan töltik ki az adatlapokat.

Várható e internetszolgáltatóktól, hogy a kábelen keresztüli telefonálás meg legyen oldva? A UPC anno úgy reklámozta a szélessávú internetjét, hogy majd telefonálási lehetőség is lesz havidíjért. Ez csak etetés volt, vagy van valami ami megakadályozza egyelőre, hogy ez létrejöjjön? (Pokol)
- A jövő egyik nagy lehetősége éppen a kábel, hiszen ez lehet az alternatív vezetékes szolgáltatás a lakásunkban. Ennek érdekében sajátos módon a médiatörvényt kell módosítani Magyarországon, és ezt tudjuk, hogy könnyen megy.

Tegnap a szavazás során egy kompromisszumos megoldás jött létre, a médiatörvényben lévő 1/6-os korlát eltörlése helyett (amit a kormány javasolt) egy új korlátot szavazott meg a parlament 1/3-adban meghatározva a kábelszolgáltató piaci részesedésének felső határát.

Ez mindenképp előrelépés, de félő hogy még mindig nem az az üzleti modell, és szabad piaci verseny, amiben mi gondolkodunk és ami szükséges lenne ahhoz, hogy a kábelbefektetőknek megérje a hálózatok olyan korszerűsítését, amellyel a műsorszóráson túl a korszerű informatikai szolgáltatások (telefon, internet, stb.) is biztosíthatóak legyenek.

Miniszter Úr! Milyen követelmények alapján választják ki a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hivatalnokokat az IHM alá tartozó intézményekben, hatóságoknál, stb.? Várható-e, hogy pl. a HíF-hez beérkező panaszoknál azzal kezdik a vizsgálatot, hogy megvizsgálják a panasz megalapozottságát, mondjuk azt, hogy a panaszos tényleg reklamált-e az ISP-nél, és az ténylen nem válaszolt rá? Ha igen, akkor mikortól? (nemertem)
- Az új törvény a Nemzeti Hírközlési Hivatallal létrehozza a hírközlési fogyasztói jogok képviselőjének intézményét, amelyet a fogyasztói panaszok kezeléséhez szükséges jogosítványokkal ruházunk fel. Éppen azért helyeztük el ezt az ombudsmani szervezetet a nemzeti hírközlési hivatalban, hogy meg legyen ahhoz is a hatósági eszköze, hogy meggyőződjön a panaszok megalapozottságáról.

Köszönöm a mai chatelést, szerintem még órákig lenne miről beszélgetnünk, tehát a magam részéről folytassuk rövidesen. Viszont-chatelésre. :)