Falus András: Az immunológia a védekezés tudománya

Nem vallunk szégyent a nemzetközi porondon, de ez nem menti fel a politikai döntéshozók felelősségét, ha nem fordítanak nagyobb figyelmet a tudományos kutatás támogatására - mondta a Vendégszobában Falus András immunológus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője.

Ön mivel magyarázza azt, hogy egyre több az allergiás? Ennek mi a fő oka? Nem csak felhajtás?
- Nem, az allergiások száma valóban emelkedik. Az allergia egy kóros túlérzékenység, amely az immunválasz egy sajátos formájához kapcsolódik. Kialakulására és fennmaradására sok magyarázat van, talán a legfontosabb a genetikai hajlam (például több mint 300 gént ismerünk emberben, amely az asztmához kapcsolódik). Emellett a környezet káros hatásai - pl. légszennyezés, egyes toxikus anyagok élelmiszereinkben - is allergiát okozhatnak. Olyan ártatlan anyagok, mint egyes virágporok, állatszőrök (pl. kutya, macskaszőr), egyes élelmiszerek (pl. tojás, mogyoró, eper) vagy az illatosító anyagok mind allergizálhatják a szervezetet. Az allergia gyógyítása nagyon fontos, kiemelt téma, hiszen ma az ún. fejlett országok népességének mintegy 30%-a érintett ebben a kellemetlen betegségcsoportban.

A klónozásról mi a véleménye?
- A klónozás sajnos "szitokszóként" szerepel a tudományos (és áltudományos) közéletben. Sokféle klónozást ismerünk, a molekuláris klónozás pl. géneket, géndarabokat képes sokszorozni, a celluláris klónozás sejtek fölszaporításával foglalkozik. E kettővel semmi baj nincs, a normális biológiai technológia részét képezik, immár évtizedek óta. Amire ön feltehetően gondol, az a reproduktív célú klónozás, a "Dolly-jelenség", ami emlősök esetén egy magjától megfosztott petesejtbe helyez bele egy másik sejtből származó sejtmagot, és így hoz létre ivartalan módon új egyedeket. Az emberi klónozást a világ összes civilizált országa tiltja, személyes véleményem szerint nagyon helyesen. Minthogy azonban "okafogyottá" vált az emberi klónozás (lásd őssejtek előtérbe kerülése), ezt a kérdést kicsit szenzációhajhász gumicsontnak érzem.

Mikor lesz a sok állatkíséletből gyógyszer?
- Azt hiszem, folyamatosan lesznek és kerülnek napvilágra új gyógyszerek, hála annak a komplex biológiai kutatási tevékenységnek, ami a betegség jelenségénél kezdődik, a modern molekuláris farmakobiológiával folytatódik, állatmodelleket használ és a genomikai bioinformatikával végződik. A gyógyszerfejlesztés a modern orvostudomány, az orvosi genomikán alapuló orvostudomány sikertörténete.

Sok kérdést kell még megválaszolniuk az immunológia területén?
- Így igaz, megint csak a genom alapú immunológiára hivatkozom: most kezdünk felérni az immunológiai problémák komplexitásához, most lehet feltenni olyan kérdéseket, amiket eddig csak távolról tudtunk megközelíteni. A tudomány haladása felgyorsult. Úgy tűnik, hogy az immunológiában is egészen komplex "systems biology", azaz rendszerbiológiai megközelítéssel lehet csak ezekre a komplex kérdésekre (mint pl. allergia) sikeresen válaszolni.

Lesz újabb immunológiai kongresszus Budapesten?
- Jövőre rendezzük a második immungenomikai világkongresszust, ami most már együtt az immuninformatikával immunomikai világkongresszus lesz. Büszkén mondhatjuk, hogy ebbe is elsőként vágunk bele. Bátorít a múlt évi immungenomikai kongresszus meglepően nagy visszhangja, és az a sok biztatás, ami az akadémiai szféra mellett a felhasználói körből érkezett a szervezőkhöz.

A sok új eljárást csak a gazdagok tudják megfizetni, jó ez így?
- Ez egy alapvető szociológiai kérdés, és bár érzelmileg teljesen azonosulni tudok a kérdésben rejlő válasszal, a tudomány fejlesztése nem állhat meg. Csak bízni lehet abban, hogy a politika (világpolitika) eljut a tudomány eredményeinek igazságos, humánus és széles körű felhasználásáig. Úgy gondolom, a tudományos kutatás szabadsága az egyik legcsodálatosabb emberi érték, de teljesen egyetértek azzal a céllal, hogy ne lehessen kisajátítani és kizárólag anyagi forrástól függővé tenni annak hasznosítását. Másrészről tudomásul kell venni, hogy minden ilyen fejlesztés sok pénzbe kerül, a befektető viszont viszont akarja látni a pénzét - ezzel semmi baj nincsen. Olyan egészségügyi biztosítási rendszert kell kialakítani, amely nem diszkriminál.

Érdemes eltenni a köldökvéri őssjeteket?
- Nagyon nehéz kérdés, amelynek nem vagyok igazán szakértője. Személyes véleményem az, hogy a vérképző szervek őssejtjeit is tartalmazó köldökzsinórvér eltevése egyedileg nem járható út (azaz úgy, hogy mindenki magának teszi el a mintát egy majdani felhasználás reményében). Úgy gondolom, hogy a poolozott mintaeltevés segíthet bizonyos kérdések megoldásában. A jövő nem a köldökzsinórvér eltevésének, hanem a felnőtt őssejtek izolálásának és hasznosításának kedvez. Hangsúlyozom újra, nem vagyok a kérdésben közvetlenül szakember.

Ön engedné, hogy génterápiát végezzenek az embriókon?
- Azt hiszem, ez sem biológiai, hanem etikai kérdés elsősorban. Személyes válaszom két részre tagozódik: egyrészt maximális óvatossággal és előkészítettséggel, megfelelő kontrollokkal és biztonsági intézkedésekkel a jövőben elképzelhetőnek tartom az embriók génterápiás gyógyítását, hangsúlyozom, gyógyítását. Másrészt minden olyan próbálkozást, ami a tudomány mai állása szerint nem megfelelő emberkísérletet jelentene, nem tartok elfogadhatónak.

- Mindenkinek köszönöm a kérdéseket!