Hák-Kovács Tamás: Alacsony a bankváltási hajlandóság

A vállalkozások hitelezéséről, a növekvő terhekről faggatták olvasóink Hák-Kovács Tamást, a Commerzbank elnök vezérigazgatóját. A Vendégszobában folytatott beszélgetésből kiderült, hogyan értékeli a bankvezető a Transelektro kétes ügyeit, mi a véleménye a megszorításokról és a Princz-perről.

Gondolom ez nem tartozik a szakmájához, de hogy látja Magyarország gazdasági helyzetét a többi 9, újonnan csatlakozott EU-országhoz képest? [Merlin(16)]

- Egy szóban: lemaradóban, de ahogy a szomszédokat nézem, ők is mindent megtesznek, hogy visszavessék magukat. Úgy látszik, ez az önmegsemmisítő mentalitás nem magyar, hanem kelet-európai sajátosság.

Mit gondol, várható a forint erősödése a közeljövőben? Érdemes euróba fektetni a megtakarított pénzünket? [Little_D.]

- Meg kell különböztetni a lehetséges és a valószínű lehetőségeket. Álláspontom szerint a legvalószínűbb, hogy folyamatos kis kamatemelések melletti erősödik az árfolyam. A kérdésre konkrétan válaszolva most nem váltanám át forintmegtakarításomat euróra.

Lakáshitelt csak 60 százalékos önrészre lehet kapni? [juventusfan13]

- Az én bankom nem foglalkozik lakáshitelezéssel, így csak privát véleményemet tudom mondani. A növekvő verseny következtében néhány éven belül el fogjuk érni Nyugat-Európát, ahol már negatív önrésszel is lehet jelzáloghitelt kapni. Ehhez fontos lenne, hogy az ügyfelek is serkentsék a versenyt.

Mikor fogják bevezetni az eurót? Ezt meg tudja mondani? [nokiafiu]

- Ha pontosan tudnám, akkor megtartanám az információt, és meggazdagodnék belőle. Várhatóan 2012-14 között. A nemzeti bank elnöke egyszer azt mesélte, hogy 2010 helyett véletlenül 2100-at írt, reméljük, olyan sokáig nem fog tartani.

Mi a véleménye a Broker-netről? [Malev]

- Ha jól tudom, ők a legnagyobb ilyen jellegű vállalkozás Magyarországon. Tehát az ügyfeleiknek pozitív a véleményük. Ami lényeges az ilyen típusú vállalkozásoknál, az az, hogy csak az eladáshoz értenek, vagy a pénzügyi tanácsadáshoz is. Ez pedig vélhetően erősen személyfüggő.

Mennyire hozza nehéz helyzetbe az érintett bankokat és a bankrendszert, ha fel kell számolni a Transelektrót? [lottoferi]

- Egyelőre úgy néz ki, hogy a Transelektro jelentős része megmenekülhet, de a bankoknak is komoly áldozatot kell vállalniuk. Tendenciájában elmondható, hogy minél kisebb a Transelektrót hitelező bank, annál nagyobb a viszonylagos vérveszteség. Ha tényleg fel kellett volna számolni a teljes cégcsoportot, az komolyan megviselte volna a teljes bankrendszert.

A Princz-per mennyire érinti a bankszakma hitelességét? [Malev]

Fotó: Fábián Évi

- A Princz-per a tényleges vádirat alapján inkább a politika és az ügyészség hitelességének kérdését veti fel.

Ön szerint miért az OTP Magyarország legnagyobb bankja? [Malev]

- Történelmileg így alakult, és az ügyfelek akkor sem hajlandóak elhagyni, ha űznék őket. Ráadásul az egyetlen bank a régióban, amelyik saját erőből megreformálta magát, és semmiben nem marad el nyugat-európai versenytársaitól.

Mekkora veszteséget okoz a bankoknak a megszorító csomag? Sok vállalkozás válhat fizetésképtelenné?[lottoferi]

- A közvetlen költségek nem túl jelentősek, sokkal nagyobbak lesznek a közvetett költségek: a fogyasztás csökkenése és tömeges vállalati csődök.

Ön szerint nem gázos, hogy nagy értékű házimozieszközöket kínálnak durva hitelfeltételekkel az áruházakban? [lottoferi]

- Nem kötelező megvenni.

Mit tegyen az a kisvállalkozó, akit a megszorító csomag miatt növekvő terhek hoznak veszteséges, esetleg fizetésképtelen helyzetbe? [lottoferi]

- Ez egy komplex kérdés. A probléma abból adódik, ha egyenlőtlenek a versenyfeltételek, tehát vannak, akik még a növekvő terheket is megfizetik, vannak, akik még a régieket sem.

Hogy látja a magyarországi vállalkozók, kiszolgálóik és hitelezőik helyzetét, amikor a kamatok, a költségek és az állami elvonás nő, az ország leszakad? [lottoferi]

- A hitelezők és a vállalkozók egy hajóban ülnek, ellentétben a téves közhiedelemmel. Mindketten forrást nyújtunk a cégnek. A kamatok általában egy vállalkozás költségstruktúrájában olyan jelentéktelen szerepet játszanak, hogy növekedésük érdemben nem befolyásolhatja a cég működését. Az állami elvonással a legfőbb probléma nem annak mértéke, hanem egyenlőtlen eloszlása. Például az adófizetők 20 százaléka fizeti az szja 80 százalékát. Ha mindenki arányosan fizetne, jelentősen csökkenhetne az adókulcs. Ez vonatkozik az egyéb adókra és járulékokra is.

Köszönöm a kérdéseket!