VI. Információterjedés munkahelyi hálózatokban
A következő példánkban egy közép-európai vállalat kapcsolati hálójával foglalkozunk. Hogy egy ilyen rendszer elkészülhessen, először fel kell mérni az emberek közötti kapcsolatokat, ami korántsem triviális dolog. Ekkor szoktak olyan kérdéseket feltenni, hogy pl. "mennél e X.Y.-nal együtt moziba?", vagy "résztvennél-e V.Z.-vel közös ebéden, vagy vacsorán?", vagy pl. "mikor kérdeztél tőle utoljára szakmai tanácsot?", és hasonlók. Korábban a szociológia tudományában az ilyen típusú kapcsolatfeltárást szociometriának hívták, de amiről most én beszélek, az már sokkal inkább számítógép orientált.
És most nézzük meg, hogy ezen a hálózaton hogyan terjed az információ! Az első animációra kattintva a képen 9 felsővezetőt - az információ forrásait - kékkel jelöltük, az összes többi munkatárs piros. Az információátadás folyamatát úgy mutatjuk be, hogy akihez eljut az információ, azt a személyt zöldre színezzük. Látható, hogy az első lépésben a 9 vezető közvetlen szomszédai (pl. közvetlen beosztottjaik) informálódnak. A következő lépésben az előzőleg informáltak adják tovább az információt az ő ismerőseiknek, és hasonlóan a harmadik lépésben is. A három lépés után a vállalatból a zölddel jelölt személyek fogják tudni az új direktívát. Azonban látnunk kell, hogy bizony a periférián eléggé sok piros személy marad, akikhez a harmadik lépésben sem jut el az információ. De biztosan a 9 vezető a legalkalmasabb forrás a hírláncban? Hálózatanalízissel arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik azok a kulcsfigurák, akik az információt a hálózaton belül a leghatékonyabban terjesztik. A következő animáció már nem 9 vezetőt, hanem 9 olyan kulcsszemélyt mutat, akik az információt terjeszteni kezdik (lehet pl. titkárnő, kézbesítő, büfés, stb.). Látható, hogy a harmadik lépés után a korábban pirosan maradó perifériákon is leginkább zölddel jelölt személy lesz. Ha tehát egy vállalaton belül el akarunk terjeszteni egy fontos információt, akkor korántsem az a leghatékonyabb stratégia, hogy a felsővezetők utasítják a beosztottjaikat, hogy "itt egy új hír, tessék az ismerősöknek továbbadni!".
Vajon mi történik, ha az előbbiekben megtalált kommunikációs kulcsembereket kivesszük a hálózatból? A következő animáció éppen azt mutatja, hogy a kulcsszemélyek kivételének következményeképpen az egész hálózat szétesik. Amikor tehát egy felelős vezető ezeknek a kulcsembereknek a sorsáról (pl. áthelyezés, leépítés, stb. miatt) döntést hoz, alapos mérlegelésre van szükség abból a szempontból is, hogy a vállalaton belüli kommunikációs lánc ne sérüljön.