Vizi E. Szilveszter

Egy életem, egy halálom?

Napjainkban állandóan felmerül egy nagyon izgalmas kérdés: van-e két teljesen egyforma ember? A kérdésre a válasz a génállomány tekintetében az, hogy igen, van.

13. ábra

14. ábra

"Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él,
s mint fán se nő egyforma-két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló."

(Halotti beszéd)

Az emberi agy működésének és a tudattal való kapcsolatának neurobiológiai, pszichológiai és filozófiai megismerése, az emberi test minden egyes sejtjében genetikailag jelen lévő, a sejt számára továbbélést vagy pusztulást jelentő mechanizmusok titkának feltárása, a genetikailag továbbörökített betegségek génsebészeti gyógyítása századunk legnagyobb kihívása. E kérdések megoldása az átlagos életkort 15-35 évvel fogja megnövelni, az öregkori életminőség jelentős javulásához fog vezetni, és a teljes szellemi és testi munkaképesség határát 2-3 évtizeddel fogja megemelni. Hogy aztán ennek milyen gazdasági, szociológiai, társadalmi hatásai lesznek, hogy a munkaerőpiacot ez hogyan fogja befolyásolni, az a társadalomtudományok számára jelent kihívást, de elodázhatatlan feladatokat ró a politika napi szereplőire is. Élve az életet, az ember Én-tudata az agy működésének kezdetétől annak végleges megszűnéséig egy hosszú utazás részese, amely alatt az az érzés, hogy útközben vagyunk, segít megfeledkezni a végpontról, a halálról, és lehetőséget ad, hogy boldogok legyünk.