Sokaknak dupla minimálbér után kell fizetni

Szeptembertől a minimálbér kétszerese után kell a járulékokat megfizetni. Kedvezményt kapnak ugyanakkor azok, akiknek a jövedelme a havi 125 ezer forintot nem éri el. A szigorítás leginkább a vállalkozók helyzetét rontja. Emelkednek továbbá a járulékmértékek, a nyugdíj mellett dolgozókat pedig  egészségügyi ellátási hozzájárulásra kötelezik.

Az igazságos közteherviselés elvének érvényesítése címén terjesztette elő a kormány a járulékmódosítással kapcsolatos terveit, a javaslatokat már tárgyalja a parlament. A változások ugyanakkor a többség számára a befizetések növekedését jelentik majd. A tavalyi év végén elfogadott ötéves adó- és járulékcsökkentési program keretében 2007. január elsejétől két százalékos járulékcsökkentést írtak elő a foglalkoztatók vonatkozásában. Ezzel ellentétben a parlament előtt lévő tervezet továbbra is a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékkal számol. Ezen belül megváltozik azonban a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási járulék aránya. A jelenlegi 11 százalékos egészségbiztosítási járulék januártól 8 százalékra csökken, a nyugdíjbiztosítási járulék ugyanakkor 18 százalékról 21 százalékra emelkedik.

A foglalkoztatottak és a biztosítottak vonatkozásában is átalakítják az egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó befizetések rendszerét. Az egészségbiztosítási járulék egy részét a természetbeni, másik részét pedig a pénzbeli ellátások fedezetére számolják el a jövőben. A befizetéseket is ennek megfelelő bontásban kell majd ezentúl bevallani. Ezzel egyidejűleg a foglalkoztatottak 4 százalékos egészségbiztosítási járuléka szeptembertől 6 százalékra, januártól pedig 7 százalékra emelkedik.

Többet fizetnek a nyugdíjasok is

A nyugdíj mellett dolgozók járulékterhei is jelentősen emelkednek. A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni és társas vállalkozóknak 5 százalékos baleseti járuléka helyébe szeptembertől 10 százalékos, jövő januártól pedig 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék lép. A saját jogú nyugdíjas munkavállalókat eddig nem terhelte járulékfizetési kötelezettség. (Más kérdés, hogy a foglalkoztatóknak az általános szabályok szerint kell ilyenkor is a munkabér utáni járulékokat megfizetni.) A jövőben ellenben a nyugdíjasokat is terheli a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjfolyósítás szünetelése esetén pedig a 2, illetve januártól 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék is.

Az őstermelőket is bevonják a rendszerbe

A mezőgazdasági őstermelői tevékenység jelenlegi szabályok szerint nem eredményez biztosítási kötelezettséget. A kormány által előterjesztett módosító javaslat 2007. január elsejétől az őstermelőket is bevonja a kötelező társadalombiztosítás rendszerébe a költségvetési terhek csökkentése érdekében. A változtatás indokolása szerint ugyanis az őstermelők - biztosítás hiányában - ellátásban sem részesülhetnek. Éppen ezért ki kell küszöbölni, hogy idős korukban szociális alapon folyósított juttatásokra szoruljanak. Az őstermelő tehát a jövő év elejétől biztosítottá válik e tevékenysége alapján. Az átmeneti rendelkezések alapján a biztosítási kötelezettség csak azokra vonatkozik, akiknél az irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttes mértéke a teljes nyugdíj folyósításához szükséges 20 évet eléri. Az őstermelő a minimálbér alapján, ha pedig a bevétele a 7 millió forintot nem haladja meg, a minimálbér 50 százaléka után köteles járulékot fizetni.

Mindenkire vonatkozik a kétszeres járulékminimum

A főállású egyéni és társas vállalkozók mellett a foglalkoztatókra és a biztosítottakra is kiterjesztik a minimális járulékfizetési kötelezettséget. Ezzel egyidejűleg a minimum járulékalapot a jelenlegi összeg duplájára emelik. Ez azt jelenti, hogy 2006. szeptemberétől mindenkinek a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, 2007. január elsejétől pedig 131 ezer forint után kell járulékot fizetnie. Könnyítés ugyanakkor, hogy akinek a tényleges jövedelme a fentiek szerinti értékhatárt nem éri el, járulékkedvezményt vehet igénybe. Ehhez azonban egy külön adóhatósági bejelentés is szükséges. A kedvezmény a 125 ezer forint (illetve januártól a 130 ezer forint) és a tényleges járulékalapot képező jövedelem utáni járulék különbözete, amelynek havi összegét a törvény külön maximalizálja.

Példával illusztrálva: a 125 000 forintos járulékminimum után a foglalkoztatónak 36 250 forint társadalombiztosítási járulékot (29 százalék), a dolgozónak pedig 10 625 forint nyugdíjjárulékot (8,5 százalék) és 7 500 forint egészségbiztosítási járulékot kellene fizetni. Ha a tényleges jövedelem 100 000 forint, akkor ezután a foglalkoztató terhelő társadalombiztosítási járulék 29 000 forint, a dolgozót terhelő nyigdíjjárulék 8 500 forint, az egészségbiztosítási járulék pedig 6 000 forint lenne.

A fenti összegek különbözetével megegyező összegű kedvezményt lehet igénybe venni, amely jelen esetben a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában 7 250 forint, a nyugdíjjárulék vonatkozásában 2 125 forint, az egészségbiztosítási járulék vonatkozásában pedig 1 500 forint. A hosszas számítás eredményeként végső soron mégiscsak oda jutunk, hogy a tényleges jövedelem után kell járulékokat fizetni.

A szigorítás leginkább a vállalkozók helyzetét rontja

Rosszul járnak azonban az evások. Nekik ugyanis eddig - a havi bevételük nagyságától függetlenül - a minimálbér után kellett járulékot fizetni. Szeptembertől pedig a minimális járulékalap a duplájára, azaz 125 ezer forintra emelkedik.

A kedvezmény ellenben - a fent részletezett metódus szerint - csak akkor jár, ha a tényleges járulékalapot képező jövedelem ennél az összegnél kevesebb. Ha tehát az evás egyéni vállalkozó havi szinten 147 ezer forintnál több bruttó bevételt (azaz 125 ezer forintnál több nettó jövedelmet) szerez, járulékkedvezményt már nem igényelhet, így a jelenlegi összeg dupláját köteles a költségvetésnek járulék címén befizetni.

Hátrányos a módosítás azoknak az egyéni és társas vállalkozásoknak is, akik tényleges jövedelmet nem számolnak el. Az ő esetükben sincs viszont akadálya annak, hogy a minimális járulékalapnál kevesebb jövedelmet jelentsenek be az adóhatóságnak, ilyenkor azonban értelemszerűen a bejelentett jövedelem adóterheit is teljesíteni kell.

Farkas Katalin