II. Miként épülnek fel atomokból a fehérjék óriásmolekulái?
A fehérjék óriásmolekulák, alakra, felszíni tagoltságra nézve nagyon változatosak.
Az nyilvánvaló, hogy az élet mint jelenség elválaszthatatlan az anyagtól, miként a mosoly sem választható el az arctól. De miként lesz C-, N-, O-, H-, S-atomokból fehérje, nukleinsav, s miként lesz ezekből sejt, szövet és Albert Einstein?
Animáció: Az anyag szerveződése
Az egyszerű válasz erre a kérdésre, hogy az a mód, a tervrajz a döntő, ami szerint ezeket az atomokat egymás mellé helyezzük. De ismerjük-e ezt a leírást a rendszer felépítésére? A természettudományos vizsgálódás, különösen a biokémia egyik kedvelt módszere a rombolás, a dolgok ízekre szedése, majd az egyszerű részletek alapos vizsgálata. Vágunk, homogenizálunk, elválasztunk, feloldunk, átkristályosítunk mindent, amit csak lehet, majd a részletekben keressük a lényeget, s csodálkozunk, ha nem találjuk. Gyermekkoromban én is mindent szétszedtem, órát, rádiót, később az autóimat. Ma már inkább arra törekszem, hogy a dolgokat összerakjam, s erre törekednék a tudományban is. Nézzük tehát, össze tudunk-e rakni atomokból, fizikai elvek és kölcsönhatások alapján, működőképes fehérjéket, majd abból sejteket, s ezekből teljes értékű élő egyedeket. Ehhez a kirakójátékhoz sok kellékre van szükség.