A görög parti őrség tagjai állítólag a tengerbe lökték a migránsokat

A görög parti őrség a felelős több tucatnyi migráns haláláért. Állítólag több mint negyvenen haltak meg azok közül, akik halászhajókkal vagy kisebb, nagyobb lélekvesztőkkel vágtak neki a Földközi-tengernek. A vizsgálatok szerint a görögök többször visszafordulásra kényszerítették a hosszabb út megtételére alkalmatlan vízi járműveket, egyes esetekben pedig, szándékosan vízbe a lökték a migránsokat.

Egyes civil szervezetek és a média szerint legalább kilencen meghaltak, miután a görög parti őrség tagjai szándékosan a vízbe lökték őket. Pénteken több száz tüntető gyűlt össze Athénban annak a hajótörésnek az egy éves évfordulója alkalmából – több száz migráns halt meg Görögország partjainál –, hogy válaszokat kapjanak a katasztrófa okait illetőn. 

Hozzávetőleg hétszáz pakisztánit, szíriait és egyiptomit zsúfoltak tavaly a Líbiából Olaszország felé tartó „Adriana” nevű halászhajóra, amely tavaly június 14-én Görögország délnyugati partjainál elsüllyedt. A hajót állítólag görög parti őrség akkor már órák óta figyelte. 

Körülbelül 104 embert sikerült kimenteni, és 82 holttest került elő.

Az egyik legsúlyosabb földközi-tengeri hajókatasztrófa komoly kérdéseket vet fel az Európai Unió migránsválság-kezelési módszereivel kapcsoltban. A BBC által közzétett vizsgálati adatok szerint legalább 40 migráns halt meg a görög parti őrség intézkedései miatt 2020 májusa és 2023 decembere között.

Több migráns szerint a parti őrség tisztjei és a rendőrök is bántalmazták őket, és szemtanúi voltak jó néhány társuk halálának, akiket vízbe dobtak miután a szárazföldet elérték.

Egy kameruni, aki elérte Görögországot, a BBC nyomozóinak elmondta, hogy megfulladt egy elefántcsontparti társa, mert visszadobták a tengerbe.

Alig kötöttünk ki, jöttek a rendőrök. Két feketébe öltözött rendőr, másik három pedig civilben. Maszkot viseltek, csak a szemüket lehetett látni. Egy honfitársammal kezdték, bedobták a vízbe. Az elefántcsontparti pedig könyörgött, hogy mentsék meg, nem akar meghalni. Aztán a testét lassan elnyelte a tenger”

– mondta a kameruni férfi.

Egy szomáliai pedig azt állította, hogy a görög tisztek összekötötték a kezét, mielőtt a vízbe lökték egy csónak hátuljából, míg egy szíriai szerint több gyerek is megfulladt, miután a parti őrség megrongálódott tutajokban hagyta őket Törökország közelében.

Az utóbbi hónapokban Görögország és Olaszország volt az egyik legnépszerűbb úti cél a Földközi-tengeren átkelni próbáló migránsok körében. Sok afrikai migráns vág neki Líbiából, ahol az embercsempészek kihasználják az országban uralkodó káoszt.

A Közel-Keletről érkezők gyakran próbálják megtenni a rövidebb, de nem kevésbé veszedelmes utat a Földközi-tengeren át Törökországból. Törökország 2016-ban megállapodást kötött az EU-val, hogy megakadályozza a migránsok és menekültek átjutását Görögországba, cserébe mintegy 6 milliárd, majd 9 milliárd eurót kapott, hogy humanitárius segítséget nyújtson az általa befogadott migránsoknak.

2020-ban azonban Ankara megtagadta a Görögországból visszaküldöttek átvételét ez is közrejátszhatott a görög parti őrség állítólagos kegyetlen intézkedéseiben.

A tavaly felborult hajó túlélői szerint a görög partiőrség miatt borultak fel, amikor megpróbálták vontatni a hajót, míg a görög hatóságok szerint a fedélzeten lévő migránsok mozgása miatt történt a tragédia.  Az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex szerint a parti őrség visszautasította azt az ajánlatot, hogy repülőt küldenek a migránshajó megfigyelésére, és további információkkal szolgáljanak a parti őrségnek.

Körülbelül ezren, köztük túlélők és aktivisták vonultak pénteken a görög parlament elé, feltartva az eltűntek fényképeit. "Igazságot akarunk!" – skandálták. Kisebb felvonulások voltak Londonban, Párizsban és Berlinben is, a pakisztáni Lalamousa városában pedig az áldozatok hozzátartozói tartottak megemlékezést.

Egy év elteltével a haditengerészeti bíróság vizsgálata a parti őrség szerepével kapcsolatban még mindig kezdeti szakaszban van, ami frusztrálja a túlélőket, rokonokat és jogvédő csoportokat.

Az ENSZ menekültügyi ügynöksége, az UNHCR és a Nemzetközi Migrációs Szervezet közös nyilatkozatban szorgalmazta a hajótörés körülményeinek „átfogó és meggyőző” vizsgálatát.

Tavaly egyébként 3155-en haltak meg vagy tűntek el a Földközi-tengeren való átkelés során, míg 2024-ben a 923-nál jár az áldozatok száma.