Harcolnak a svédek az olcsó keleti munkaerő ellen

Iránymutató véleményt fogalmazott meg az Európai Bíróság egyik tanácsnoka a több éve húzódó svéd-lett építőipari bérezésről szóló perben. A Svédországban szolgáltató, lett székhelyű cég ugyanis a svéd minimálbérnél alacsonyabb fizetést adott Lettországból hozott dolgozóinak. A tanácsnok szerint közérdekből indított kollektív fellépéssel rákényszeríthető a külföldi vállalkozóra az adott országban rögzített kollektív bérezés írja a Napi Gazdaság.

A tanácsnok véleménye nem kötelező az Európai Bíróság bíráinak, ám mindenképpen iránymutató. Az ügy háttere: egy lett cég az uniós csatlakozás utáni napokban, 2004 májusában a svédországi Vaxholm városában építkezésen vett részt. Munkásait Lettországból vitte ki. A dolgozók fizetése a Svédországban, kollektív szerződésben rögzített minimálbér alatt maradt. A svéd szakszervezet azonnal tiltakozott a bérek ilyen módon történő letörése ellen, ám a tárgyalások eredménytelenek maradtak. A szakszervezet ezt követően blokád alá vette az építkezést, nem engedte, hogy dolgozhassanak a lettek, akik végül is távoztak. Munkáltatójuk ezért csődbe jutott, majd kártérítésért beperelte a svéd szakszervezetet.

Az Európai Parlamentet megosztja a kérdés. A képviselők egy része a belső piac zavartalan működésének gátját látja az ilyen kollektív fellépésekben, mások szerint jogos a fellépés a szociális bérdömping ellen.