Kollégám a legjobb barátom: érdek és érzelem a munkahelyen

Egy 2004-es amerikai Gallup felmérés szerint a dolgozók 30 százalékának legjobb barátja egyben munkahelyi kollégája. Többen tendenciának látják a munkahelyi kapcsolatok barátsággá fejlődését.. Milyen hatással van a munkavégzésre, a szervezetre, az egyénre magára és a karrierre? Nem vonja el a figyelmet a munkától, ha a barátaink vesznek körül minket?

Napjainkban a folyamatos, sokszor napi 10-12 órán át is eltartó munka miatt a dolgozóknak egyre kevesebb idejük jut baráti kapcsolataik ápolására, építésére. A személyes találkozások lecsökkenése, megszűnése viszont az emberi kapcsolatok elhalványulásához, rosszabb esetben megszakadásukhoz vezethet.

Sokan felismerték ezt, és a távolságtartást félredobva elkezdtek ismerkedni, barátkozni a munkahelyen. Vannak vezetők, akik ezt nem nézik jó szemmel, pedig a tévhittel ellentétben ez sokkal inkább jó mintsem rossz hatással van az egyénre és a cég eredményeire.

Javul a hangulat, könnyebben megy a munka

"Ha a kollégák között barátság szövődik, észrevehetően javul nemcsak a dolgozók hangulata, hanem munkájuk minősége is. Szívesebben dolgoznak, lelkesebbek, könnyebben veszik az akadályokat" - számolt be tapasztalatairól egy informatikai cég vezetője.

"Ha az egyik fél elakad a munkában, a másik kisegíti, és amellett, hogy ezt természetesnek veszi, sokkal gyorsabban el is végzi a feladatot, mintha egy olyan dolgozó kérné, akivel nincs ennyire szoros kapcsolatban" - tette hozzá Szabó Zsuzsa, munkapszichológus, a G.T. Personum Tréning és Tanácsadó Kft. trénere.

Sokan azért nem nézik jó szemmel az ilyen jellegű kapcsolatok kialakulását, mert attól félnek, a barátok el fogják terelni egymás figyelmét a munkáról, a feladatok elvégzése helyett inkább azzal foglalkoznak majd, hogy a másik lelki-magánéleti problémáját megoldják.

Az érettek nem terelik el egymás figyelmét

Szabó Zsuzsa szerint azonban az érett személyiségek esetében csak kivételes esetben fordul elő, hogy a barátság ápolására koncentrálnak a munkavégzés helyett. "Ráadásul ugyanez a helyzet akkor is, amikor az egyik fél kevésbé érett - a másik ugyanis képes "fegyelmezni" őt" - magyarázza a munkapszichológus.

Az éretlen személyiségek esetében pedig a vezető feladata gondoskodni arról, hogy munkaidőben ők valóban a munkavégzést helyezzék az első helyre.

Óvatosan figyelmeztesse őket

"Vezetői feladat annak a helyzetnek a megoldása, hogy a munkavégzés minősége és hatékonysága összhangban legyen a személyes kapcsolatok rendszerével, hiszen egy munkahely alapvetően mégis csak a munkavégzésről szól. Óvatosan kell bánnia viszont a szavakkal. Ha ugyanis nem a megfelelően kommunikálja a problémát, előfordulhat, hogy a kollégák ellene fordulnak, negatív színben látják és tüntetik fel. Hangsúlyoznia szükséges, hogy a figyelmeztetés illetve az intézkedések nem azért történtek, mert el akarják szakítani őket egymástól, hanem hogy ezáltal javuljon munkavégzésük színvonala - tanácsolja Szabó Zsuzsa.

A fentiek mellett számolni kell viszont negatív következményekkel is. "A barátságok megszűnésekor nem kizárt, hogy a felek elkezdik gátolni egymást a munkában, elkezdik kellemetlenül érezni magukat a munkahelyen, és felmondanak. De nemcsak az összeveszéssel, hanem a barátságok kialakulásával is veszíthet el munkatársakat a cég. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a baráti körbe be nem fogadott kollégákban elhatalmasodik a kirekesztettség érzése, és ez annyira kellemetlenül érinti őket, hogy inkább elhagyják a vállalatot" - figyelmeztet a munkapszichológus.