Thomas Glaser: Üdvözlök mindenkit! Pár szót magamról: 27 éve dolgozom az Európai Bizottságnak, és az első öt év után tudtam, hol a kávéautomata. Úgyhogy sok tapasztalatom van, de nem ígérhetem, hogy minden kérdésre válaszolni tudok.
Glaser úr véleménye szerint sikerül-e Magyarországgal időben lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és mely kényes kérdések nehezíthetik meg a határidő betartását? (vizipisztoly)
Thomas Glaser: Igen, meggyőződésem, hogy sikerül időben lezárni a tárgyalásokat, a kényes kérdések pedig a következők: versenypolitika, költségvetési kérdések, főleg az első pár évre vonatkozóan, és hogy hány képviselői helye legyen Magyarországnak az Európai Parlamentben.
Tisztelt Tanácsos Úr! Van-e már terv arra, hogy milyen tárcát kap a bizottságban a majdani magyar EU-biztos? Kis ország - kis tárca, vagy mint Ausztria, kaphatunk egy nagyobbat is? (NGM)
Thomas Glaser: Az első hat hónapban nem lesz tárcája Magyarországnak, akárcsak a többi tagjelöltnek sem, később pedig nem az ország mérete fog számítani, hanem hogy melyik tárca felel meg legjobban az adott országnak.
Mit szól ehhez az Európai Parlament? (NGM)
Thomas Glaser: Mivel a jelenlegi bizottság öt évének utolsó hat hónapjáról van szó, a tárgyalások az új bizottság hivatalba lépésekor kezdődnek majd el arról, hogy Magyarország melyik tárcát kapja.
És melyik felel meg legjobban? Például a K+F? Vannak-e már alkudozások a háttérben? (NGM)
Thomas Glaser: Nem hiszem, hogy lenne már alkudozás a háttérben, mivel még nem született döntés a leendő magyar EU-biztos személyéről.
Mennyi idő kell ahhoz, hogy Magyarország is csatlakozhasson a schengeni rendszerhez? 2004. május 1. után meddig kellhet még útlevelet használnunk Hegyeshalomnál? (NGM)
Thomas Glaser: Legalább 3 év, amíg Magyarország csatlakozhat a schengeni rendszerhez, addig pedig ugyanúgy szükség lesz útlevélre, mint ahogy a jelenlegi tagállamok állampolgárai is csak útlevéllel utazhatnak Nagy-Britanniába (amely nem tartozik a schengeni egyezményhez). Mivel a személyi és az útlevél majdnem ugyanolyan igazolványok, emiatt nem kell másodrangú tagságra gondolni.
Hogyan áll a cigaretta minimumadójával kapcsolatos magyar derogációs igény? (cool)
Thomas Glaser: Mivel ez egy igen szakmai jellegű kérdés, pontosabban utána kellene néznem, hogy mik a legújabb fejlemények...
Lehetségesnek tartja-e, hogy a közvetlen agrárkifizetések az első három évben ne 25-30-35 százalékról induljanak, hanem 30-30-30-ról? (NGM)
Thomas Glaser: Nem lehetetlen, de kétlem, hogy Magyarország elfogadna egy nem növekvő megoldást.
Idehaza választókörzetenként (pl. megyénként 1, plusz Budapesten 3) választják meg a MEP-eket (európai parlamenti képviselő - a szerk.), vagy pártlistáról? Az EU szerint melyik lenne preferálandó? Szerintem a polgárok Európája jegyében ez utóbbi lenne... (NGM)
Thomas Glaser: Az EU-nak nincsenek a képviselők megválasztásával kapcsolatos preferenciái, szerintem a polgár közeli Európa azon múlik, hogy az EP-nek mekkora lesz a befolyása és mennyire tisztelik a nemzeti parlamentek.
Főnökei hogyan mérik az ön teljesítményét? Mikor tekintik majd az ön magyarországi küldetését sikeresnek, s mikor sikertelennek? (meso)
Thomas Glaser: Főnököm sok van, Brüsszelben és Budapesten egyaránt, és ők mondják meg, hogy mikor végzem jól a munkám, amelynek egyik fontos fokmérője, hogy a csatlakozás jelenlegi magas támogatottsága megmarad-e. Én pedig akkor tekintem sikeresnek a munkámat, ha akkor is megmondom az igazat, ha az fáj.
Mit szól ahhoz, hogy a Sapard a mezőgazdasági géptámogatásoknál totális csődnek tűnik? A magyar támogatási rendszer ugyanis jobban megéri a gazdálkodóknak. (candela)
Thomas Glaser: Lehet, hogy ez így van, de a Sapard fő célja a szerkezetátalakítás, és nem a mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatása. A Phare-támogatáson belül több KKV-támogatási rendszer van, amelyek olcsó hitelhez juttatják a termelőket. A gépbeszerzések támogatásához inkább ezeket kell kihasználni, és nem a Sapard-pályázatokat.
Lát esélyt arra, hogy a csatlakozó országok több pénzt kapnak az uniótól, mint amennyit a tagországok először ígértek? (karolybacsi)
Thomas Glaser: Részben pont erről szólnak a tárgyalások, de az első ajánlat és a végső számok között néhány százalékos különbség várható csak.
Ön szerint ha ma tartanának népszavazást, a magyarok hány százaléka szavazna az EU-csatlakozás mellett? (meso)
Thomas Glaser: A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a csatlakozás támogatottsága 70-73% között van, de ez részben az alulinformáltságnak köszönhető.
Tud-e valamit a magyarokról, történelmükről, kultúrájukról, vagy csak most tanulja, kik is ezek a fura népek? Egyáltalán fontos-e a csatlakozás szempontjából, hogy milyenek? (meso)
Thomas Glaser: Modern európai történelemből szereztem diplomámat, sokat utaztam a kontinensen, és vannak rokonaim Ausztriában és Csehországban. Ezenkívül a 80-as évek óta többször is voltam Magyarországon, azt hiszem, hogy tudok egy keveset a magyarokról. A magyarok számára fontos, hogy milyenek, mivel önök érzik fenyegetettnek magukat egy európai beolvadástól.
Tegyük fel, hogy sikerül december 10-ig kialkudnunk, hogy ne kerüljünk rosszabb költségvetési helyzetbe, mint 2003-ban. Ezek azonban csak a keretek. Nem tartja félőnek, hogy a szűk adminisztratív kapacitás és a pályázatok csekély száma miatt gyakorlatilag saját hibánkból mégis nettó befizetői pozícióba kerülünk? (NGM)
Thomas Glaser: Ennek fennáll a veszélye, de éppen ezért olyan fontos a felkészülés folytatása egészen a csatlakozásig, hogy elkerülhesse Magyarország a nettó befizetői pozíciót.
Mennyivel fog változni a külföldi munkavállalás? A csatlakozástól kezdve mikorra fogunk tudni mi is úgy munkát vállalni a többi tagországban, mint a mostani EU-állampolgárok? (Bigida)
Thomas Glaser: Ausztria és Németország kivételével - ahol egy meghatározott ideig korlátozásokkal védik a munkaerőpiacokat -, a többiekkel a magyar kormány egyenként tárgyal a munkaerőpiac megnyitásáról. Több ország már kinyilvánította, hogy az első naptól szívesen látja a magyar munkavállalókat.
Ön hogyan látja, milyen ütemben haladnak a jogharmonizációs és egyéb, a csatlakozáshoz szükséges lépések? (Nicodomeus_TTC)
Thomas Glaser: A jogharmonizáció rendben folyik, ami viszont még fontosabb, az az átvett jogszabályok alkalmazása és végrehajtása. Egy év múlva az EU-bizottság egy végső jelentést készít arról, hogy Magyarországnak mennyire sikerült gyakorlatba átültetni az uniós jogszabályokat.
Azt hallani, hogy bizonyos területeken a csatlakozás után kevesebb támogatást fogunk kapni, mint amennyit most. Ez minek tudható be? (Nicodomeus_TTC)
Thomas Glaser: A támogatások összértéke jóval nagyobb lesz a csatlakozás után, mint jelenleg, ha egyes területeken csökkennek a támogatások, az azért van, mert nincsenek ezekre rászorulva.
A romák helyzete központi kérdés lesz-e a csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszában? (meso)
Thomas Glaser: A roma kisebbség helyzete a figyelem középpontjában van, néha az az érzésem, hogy ez azért van, mert a többi kérdés nem ennyire kézzelfogható.
A 15 tagország 11 hivatalos nyelvet, 55 nyelvpárt és 110 fordítási irányt jelent. +10 ország = 20 nyelv, 190 nyelvpár, 380 fordítási irány. +13 ország = több mint 500 ford. irány. Hol a vége? Nem lesz Bábel Brüsszelből? Kezelhető-e ez? Van például elég hely, elég tolmácsfülke az EP-ben? (NGM)
Thomas Glaser: Az EU tisztában van mindennek a költségével, és úgy véli, hogy ezt az árat meg kell és érdemes fizetni a bővítésért. De a jövőt tekintve a munkanyelvek alkalmazása a megoldás.
Van-e egyáltalán reális esélye annak, hogy hozzá merjenek nyúlni a nyelvek ügyéhez? Kinnocknak beletörött a bicskája. Lesz-e valaha az angol hivatalos munkanyelv? Vagy megbukik a franciákon és a németeken? (Töfting)
Thomas Glaser: Minden valószínűség szerint az angol, a francia és a német lesznek a munkanyelvek. Ez tűnik reálisnak...
Igaz az, hogy Magyarország korlátozásként, csatlakozása után egy ideig nem lehetne soros elnök? (Nicodomeus_TTC)
Thomas Glaser: Én ezt nem nevezném korlátozásnak, egyszerűen arról van szó, hogy az új tagállamok nem elég felkészültek a soros elnökségre.
Talán tudja, hogy egy magyar, a holocaustot megélt és arról író Kertész Imre kapta idén az irodalmi Nobel-díjat. Talán azt is tudja, hogy nem mindenki örült ennek a díjnak a magyarok között. Mit gondol erről? (meso)
Thomas Glaser: Szerintem minél több magyar kap Nobel-díjat, annál jobb.
Ha ön lenne a magyar miniszterelnök, milyen taktikát követne az EU-csatlakozás ügyében? (meso)
Thomas Glaser: A csatlakozásig realista lennék, majd tagként minél több taktikai szövetséget kötnék az új és a régi tagállamokkal egyaránt, annak érdekében, hogy Magyarország nemzeti érdekeit megvédjem. Emellett persze az európai integráció ügyét is szem előtt tartanám.
Szóval, összefoglalva: ugye 2004-től megszűnik a soros elnöki rendszer? Különben Lettország, Litvánia és Észtország nyitná a sort. Szóval, Magyarország sosem lesz soros elnök, ugye? (NGM)
Thomas Glaser: A soros elnökséggel kapcsolatban több megoldás is felmerült, a 2004-es kormányközi konferencián fog eldőlni, hogy melyik megoldást választják, de még semmilyen döntés nem született. Az utolsó szó jogán: azon tagállamok számára, amelyek nem elég felkészültek a soros elnökségre, az inkább teher, mint megtiszteltetés vagy áldás. A soros elnökség óriási teher a külügyminisztérium számára, a többi tagállam kritikájának is ki van téve, és az ország hírnevének sem tesz általában jót.
Thomas Glaser: Köszönöm a kérdéseket, amelyek éppoly meglepőek voltak, mint azok, amelyeket nem tettek fel. És ha tetszett, bármikor örömmel visszajövök!